„Köszönet minden önkormányzati dolgozónak az összefogásért, a támogatóknak a szolidaritásért! Nagyrabecsülés-, és dicsőség a sztrájkolóknak a példamutató bátorságért! Köszönet Magyarországról és Európából szakszervezeti barátainktól kapott szolidáris támogatásért! „Sárga lap” a miniszteri szintű egyeztetés törvénysértő megtagadásáért!”
– kezdi mai közleményét a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az önkormányzati sztrájk utolsó napján.
A 3 napot érintő érdekvédő akció során – helyi döntések alapján, különböző időpontokban és időtartamban – 5358 munkavállaló sztrájkolt. Az önkormányzati dolgozók az összefogás, a közös érdekérvényesítés jegyében az ország szinte minden részén szerveztek valamilyen tiltakozó-, figyelemfelhívó megmozdulást.
Ahogy azt szerdai sajtótájékoztatójukon jelezték a szakszervezeti képviselők, ez a szám jelentős, tekintve, hogy összesen 30 ezer dolgozó van a szektorban. A sztrájkhajlandóság ugyanakkor valószínűleg sokkal több dolgozóban megvolt, de – ahogy azt az MKKSZ mai közleményében jelezte –
a dolgozók Alaptörvényben rögzített jogát a sztrájkban való részvételhez „igen jelentősen korlátozta a politikai kiszolgáltatottság, és az egyéni egzisztenciák féltése”.
Az elmúlt három napban – az évek óta megoldatlan tisztességes bérnövekedés és az életpálya hiányán túl – végső megoldásként azért hirdettek sztrájkot, mert az önkormányzati forrásokat érintő kormányzati elvonások az önkormányzati intézményekben dolgozó szociális, kulturális, oktatási, egészségügyi és hivatali alkalmazottak foglalkoztatási biztonságát is veszélyeztetik.
Az MKKSZ sztrájkkövetelései
- a 2020. évi gépjárműadó II. féléves összegének biztosítása
- költségvetési támogatás biztosítása – egyrészt a feladatellátáshoz szükséges létszám, munkaórák és a bérfejlesztés legalább mostani szintjének tartásához, másfelől pedig jutalmazásként azon önkormányzati dolgozók számára, akik a veszélyhelyzet idején többletmunkával, magukat veszélyeztetve látták el feladatukat. Ennek összege plusz egy havi bér lenne, legalább bruttó 200 ezer forint.
- a koronavírussal kapcsolatos védelmi költségek azonnali, legkésőbb augusztus végéig történő finanszírozása a települések méretéhez igazítva, mivel a tervezett uniós támogatás érkezésének ideje, elosztása egyelőre nem ismert
- a szakszervezetek bevonása a 2021-es költségvetési törvény tervezetének tárgyalásába – szeretnék megakadályozni, hogy az önkormányzatokat érintő adóelvonási tervek nyomán „tömeges humán közszolgáltatási krízishelyzet” alakuljon ki, ami létszámleépítésekkel, intézménybezárásokkal, települések ellehetetlenülésével és a közigazgatás megbénulásával járna.
A szakszervezet az önkormányzati dolgozók gazdasági-, és szociális helyzetét alapvetően meghatározó, súlyos problémák megoldásáról akart tehát tárgyalni – a törvényi előírásoknak megfelelően a sztrájk előtt és a sztrájk ideje alatt is – a kormánnyal, ez azonban nem történhetett meg, a tárgyalással megbízott Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis egyáltalán nem hallgatta meg követeléseiket, és nem mutatott hajlandóságot az érdemi tárgyalásra.
Az MKKSZ sztrájkkal kapcsolatos megkeresésére levélben reagált a miniszter, melyben többek közt arról írt:
ugyan számtalan közfeladatot látnak el az önkormányzatok, ehhez szerinte megkapják a szükséges állami forrásokat, és maguk is jelentős tartalékokkal rendelkeznek.
„Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a Kormány az Alaptörvényt és a köztisztviselők sztrájkjogát szabályozó Sztrájkmegállapodás normáit nem tartotta be, egyeztetési kötelezettségének nem tett eleget, és a tárgyalásokat törvénysértő módon megtagadta”
– értékeli a helyzetet az szakszervezet, sejtelmesen hozzátéve:
„az MKKSZ mindeddig törvénytisztelő érdekképviseletként nyilvánult meg. Fel kell tenni a kérdést mi a következménye a kormányzati törvénysértésnek? Mi legyen a folytatás?”
