Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy bevetésre készen áll egy orosz tartalékos rendfenntartó egység, amennyiben Belaruszban „radikális elemek” lépnék át az ország határát. Ezt a típusú segítséget azonban csak végszükség esetén nyújtaná Putyin a meggyengült pozíciójú Lukasenkának.

Putyin állítása szerint a katonai egységet Lukasenka kifejezett kérésére állították össze, és addig nem lesz bevetve, amíg „a radikális elemek Belaruszban nem lépik át a határokat és nem kezdenek erőszakos tevékenységbe.” Azonban Putyin szerint abból a feltételezésből indulnak ki, hogy Belaruszban békésen rendeződni fognak a dolgok, és bíznak benne, hogy nem lesz szükség az orosz beavatkozásra.

Ennek alapján tehát Putyin nem azt jelentette be, hogy Oroszország feltétlenül katonailag be fog avatkozni a belorusz eseményekbe, azonban kellően homályosan fogalmazott ahhoz, hogy több lehetséges forgatókönyvet ki lehessen olvasni a szavaiból.

Ezt megelőzően Putyin beszélt arról is, hogy szerinte Oroszország eddig sokkal visszafogottabban viselkedett a belorusz helyzettel kapcsolatban, mint akár Európa, akár az USA. Az elnök szerint utóbbiak politikai érdekek által vezérelve kívülről próbálják befolyásolni az országban az eseményeket.

Putyin már korábban is hangsúlyozta, hogy „Oroszország számára elfogadhatatlan bármilyen külső beavatkozás Belarusz belügyeibe”. Szergej Lavrov külügyminiszter pedig alig több mint egy héttel ezelőtt azt mondta, hogy „nem nyújtanak segítséget katonailag és máshogy sem a fehéroroszoknak, mert egyelőre mindkét fél úgy látja, hogy erre nincs szükség.”

Az európai unió tagállamai nagyrészt elítélték a karhatalmi erőszakot és nem ismerték el a választásokat. Az uniós külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy az EU új szankciókat vezet be Lukasenka rezsimjével szemben, az uniós diplomáciai kar, az Európai Külügyi Szolgálat  (EKSZ) épp most rakja össze a szankcióval sújtandó személyek és szervezetek listáját.

Belaruszban az augusztus 9-i elnökválasztás óta polgárháborús állapotok uralkodnak, egymást érik a tömeges tüntetések és a sztrájkok, amikkel szemben egyrészt rendőri brutalitással, másrészt egyéb megfélemlítési eszközökkel – például a sztrájkolók kirúgással fenyegetésével – lép fel a hatalom. Legutóbb például szerda este oszlatta fel a rendőrség a békés tüntetőket Minszkben.