A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint idén májusban átlagosan, kedvezmények nélkül nettó 130 ezer forintot keresett egy szociális dolgozó. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma állítása szerint azonban „2010-hez képest a szociális átlagbér 137 ezer forintról 296 ezer forintra emelkedett a polgári kormányok alatt”.

Ez a minisztérium a Népszava szociális dolgozók megbecsülésével kapcsolatos kérdéseire adott válaszában szerepel, amiben azt is kiemelte, hogy „2020. január 1-től 14 százalékkal több bért kapnak az ágazati összevont pótlékra jogosult kollégák.”  A Népszava szerint ennek alapján

„minden jel arra mutat [..], hogy ezeket a statisztikákat [a KSH adatait] a kormány nem ismeri, illetve egészen más adatokból dolgoznak.”

A kormányhivatalok legalább háromévente minden szociális intézményt ellenőriznek, hogy megfelelő módon működnek-e, és ha bármi tárgyi vagy személyi hiányosság a tudomásukra jut, akkor ezt a vizsgálatot soron kívül is elvégzik. Ennek ellenére a szociális ágazatban már régóta tapasztalható súlyos létszámhiány kezelése érdekében eddig nem történt érdemi lépés, a szakszervezetek legalábbis így látják.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke szerint a kormányzat saját fenntartású intézményeiben is 30%-os munkaerőhiány jellemző, de a TASZ 2019 májusában benyújtott közérdekű adatigénylése alapján például

az állami fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonaiban személyes gondoskodást végző munkakörökben akár a 70%-ot is elérte a szakemberhiány.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a nyár folyamán többször jelezte, rendkívül igazságtalannak tartja, hogy a szociális ágazat dolgozói nem részesültek abból az 500 ezer forintos egyszeri jutalomból, amit a kormány az egészségügyi dolgozóknak megítélt, tekintve, hogy a szociális dolgozók is legalább annyira ki voltak téve a koronavírus-fertőzés veszélyeinek és legalább annyira helyt kellett állniuk. Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné ellenzéki politikusokkal együtt tartott sajtótájékoztatóján júliusban emellett azt is hangsúlyozta, hogy

a szociális dolgozók bére nem elegendő a megélhetéshez: sokaknak még a mindennapi ebéd megvásárlása is gondot okoz, így korgó gyomorral járnak be sokszor túlórázni is.

A járványhelyzetben tanúsított helytállásukkal kapcsolatban kormányzati szereplők időnként emlegették az elmúlt hónapokban a szociális dolgozókat – például Novák Katalin „hétköznapi női hősöket” díjazó kezdeményezése keretében szociális ágazatban dolgozó nők is pályázhattak 5 millió forintra, Kásler Miklós pedig a Miniszteri percek egyik installációjában beszélt arról, nagyra becsüli a szociális ágazat dolgozóinak munkáját is, „hiszen ők más körülmények között, de ugyanazt a szemléletet képviselték: a rászorulókon való segítést, az emberi együttérzést, és ez plusz feladatokat rótt rájuk is” -, de ennél több nem igazán történt.