Nigériában háromnapos figyelmeztető sztrájkba léptek az olajbányászok, miután az elmúlt három hónapban nem kapták meg fizetéseiket, ezzel párhuzamosan a munkát felfüggesztő dolgozók közül sokan az Üzemanyagforrások Szövetségi Minisztériumának épületéhez vonultak – írja a Bloomberg.

Azért lehet a munkabeszüntetés különösen fájdalmas a kormánynak, mert az ország külkereskedelmi bevételeinek 90 százaléka az olajexportból származik.

A sztrájkot és a tüntetést a Petroleum and Natural Gas Senior Staff Association (PENGASSAN) szakszervezet szervezi, és a bérek elmaradása mellett nehezményezik, hogy az állami vállalatoknál dolgozó munkások nem kaptak megfelelő garanciákat arra, hogy a kifizetési és nyilvántartási rendszer (IPPIS) megfelelően biztosítja az általuk végzett veszélyes munkáért kijáró béreket, írja a nigériai This Day.

Fortune Obi, a PENGASSAN szóvivője elmondta a lapnak, hogy amennyiben három napon belül nem teljesítik követeléseiket, országos szintű, általános sztrájkot hirdetnek – ami 2018-ban, négynapos országos munkabeszüntetést követően egyszer már sikerre vezetett, és a dolgozók képviselete asztalhoz tudott ülni a kormánnyal.

Ezzel szemben jelenleg számos úton próbálkoztak kommunikálni a kormánnyal, eddig nem sikerült még csak tolmácsolniuk sem követeléseiket a hivatalos csatornákon. Mint Obi mondta,

„ellenállásba ütközött valamennyi eddigi erőfeszítésünk, hogy tárgyalóasztalhoz ültessük a hatóságokat.”

A szakszervezeti tisztviselő kiemelte azt is, hogy az új fizetési rendszer többször is hangoztatott véleményük szerint nem tud megfelelően különbséget tenni a különböző munkakörök között, így félő, hogy nem a munkájuk veszélyességének megfelelő bért kapják majd.

„Világosan elmondtuk, hogy különleges környezetben dolgozunk, ahol a megszerzett juttatások különböznek a közszolgálati bérezési rendszertől. A közszolgálati dolgozók nem dolgoznak vízi olajfúrótornyokon, nem dolgoznak tartálytelepeken, nem dolgoznak szállítórendszerek mellett, így a különleges környezetben dolgozó személyzetnek vannak bizonyos szerzett juttatásai. Ezek nincsenek felvezetve az IPPIS rendszerbe”

– fogalmazta meg Obi legfontosabb kritikájukat, ami miatt három hónapja tart a bérek ki nem fizetésével járó huzavona, kiemelve, hogy magával a rendszerbe integrálással nincs problémájuk, amennyiben biztosítékokat kapnak, hogy a jövőben is kézhez fogják kapni juttatásaikat.

Nigéria gazdaságát mindazonáltal épp az olajexport-függősége miatt súlyosan érintette a koronavírus-válság, melynek során a kőolajra és származékaira vonatkozó kereslet drámaian bezuhant – és noha az olajár immár kezd némiképp magára találni az OPEC szerint a kereslet 2021-ben sem fogja elérni a 2019-es szintet.

Ez környezet- és klímavédelmi szempontból üdvözlendő, azonban a kereslet visszaesését a kitermelők rendszeresen az iparban dolgozó, bérből élő munkásokon verik le, miközben rendszerszintű változás híján előbb-utóbb a fosszilis energiahordozók elégetése is könnyen visszaállhat a korábbi szintre.