Még az USA-na belüli, igen nagy mértékű koronavírus-fertőződések közül is kiugró számot produkált az a gócpont, ami még május elején alakult ki a navahó (saját nevükön diné) őslakos törzs Arizona, Új-Mexikó és Utah államok területén található rezervátumaiban. A törzs, amely hagyományosan elveszítette a földdel való évezredes kapcsolatát, zsúfolt telepeik külső segítségre, általában nem megfelelő mértékű és egészségtelen gyorsfagyasztott és bolti élelmiszerre, és mindenről behozatalra szorult.

A fertőzés mértékét a megfelelő orvosi ellátás hiánya, és a rezervátumban évtizedek óta tapasztalható óriási zsúfoltság csak még tovább fokozta. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy május közepére a Covid-19 fertőződési ráta a rezervátumban ekkor, miközben New York állam legrosszabb fertőzési rátája idején 1806 beteg jutott 100.000 emberre, addig a navahók között ez az arány 2304 fő/ 100.000 ember volt.

A CNN tudósítása akkor megjegyezte, hogy ugyan a kisebbségeket a járvány Egyesült Államok-szerte súlyosan érintette, mégis az őslakosok között alakult ki a legnagyobb krízis, ráadásul július végére újabb hullám fertőzés is elérte az arizonai részeket, amelynek következtében ott kijárási tilalmat is be kellett vezetni.

Noha a fertőzések száma most éppen csökkenőben van, a krízis, úgy tűnik, új folyamatokat és a társadalomszervezés alapjainak átalakítását is felvetette az őslakos közösségen belül. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy egy a külső, hagyományosan nagy áruházakra épülő kereskedelem nagyon sérülékennyé is tud válni egy járványhelyzetben.

A betegség kitörése ugyanakkor kívülről a rezervátum területére érkező emberekhez köthető. Március végén ugyanis óriási, vallásos nazarénus találkozót rendeztek Arizonában, éppen navahó földön. Az ott élő törzs mesélője pedig elmondta, miután az országos gyűlésről visszatértek az ország minden részébe, minden bizonnyal számosan fertőzöttek voltak, előtte viszont a helyieknek is átadták a betegséget.

A rezervátumban már ekkor látszott, hogy óriási krízis lesz, és július elejéig mintegy 300 ember életébe került az, hogy még rendes kórház sem állt rendelkezésükre. De amikor például az új-mexikói Gallup városának közelébe ért a járvány, és az állam kormányzója a környékre teljes karantént rendelt el, a navahóknak még a tiszta ivóvíz beszerzése is gondot jelentett, a vezetékes víz az ő környékükön ugyanis arzéntartalma miatt nem iható.

Mindezek ellenére most, amikor július végén újra súlyos jelek mutatnak egy második hullám érkezésére ezekben a közösségekben, hiába állnak elvileg dollármilliók szövetségi tartalékban rendelkezésre éppen ezeknek a helyzeteknek a kezelésére a navahók között, az áprilisi-májusi tapasztalatok alapján a törzsek vezetői attól félnek megint kicsúszhatnak az időből.

Ugyan hivatalosan 734 millió dollár áll ahhoz a rendelkezésükre, hogy további lakóingatlanok építésével javítsanak a higiéniai viszonyokon két, komoly törvényi szabályozás is akadályozza mindezt: az egyik rendkívül hosszú és bürokratikus folyamattá teszi, hogy a rezervátumban ingatlanokat lehessen építeni, míg a másik rendkívül szűkös, december 30-i határidőt szabna ki ahhoz, hogy a pénzt a navahók el tudják költeni, ha pedig ez addig nem teszik meg, a támogatás bent maradó részét vissza kell fizetniük.

Ez a védekezést is nagy mértékben megnehezíti, ugyanis a forráshiány következtében megszakadhat a mostanra kialakult, hatásos védekezési rezsim hatékonysága: ez az esetszám emelkedése esetén bevezetett, szigorúan betartott kijárási tilalomra, az ugyancsak szigorú maszkviselésre és a bevezetett, mostanra hatékony Covid-tesztelésre épült, ez utóbbi, csakúgy mint a karantén pedig rendkívül költséges.

Persze nemcsak az őslakosok, hanem általában az Egyesült Államokban a kisebbségeket sújtó rosszabb lakhatási körülmények, nagyobb zsúfoltság és az egészségügyi ellátás elégtelen volta óriási veszélybe sodorta a járvány alatt .Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC is beismerte ezeket a kockázatokat, és a veszélyeztetett kisebbségi csoportok „fokozott védelmére” hívta fel a hatóságokat.

Kérdéses azonban, hogy minderre Donald Trump Covid-politikája képes-e, ugyanis az elnök a járvány eddigi teljes ideje alatt egyszerűen az állami kormányzókra hárította át a legsúlyosabb döntések miatt viselt felelősséget, ezért azután minden állam máshogyan reagált. A vírus azonban tudvalevőleg nem állt meg az államok határainál, így a szövetségi, erélyes fellépés hiánya miat az USA mára már a legtöbb fertőzöttel (5.01 millió) rendelkező ország, ahol ezidáig már 162 ezer halálos áldozatot szedett a járvány.