Még nagy mértékű adóemelés árán is növelné a szociális kiadások mértékét a magyar társadalom közel háromnegyede. Ez derült ki a Republikon Intézet 2020. januárjában a teljes népességre vetített, most publikált felmérésből.

A kutatás vezető kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók szerint milyen gazdasági módszerrel lehetne kezelni egy esetleges gazdasági válságot és a nyomában növkevő munkanélküliséget.

A reprezentatív minta által kiválasztott 2000 megkérdezettel a Republikon megbízásából a Závecz Research készített személyes interjúkat.

A felmérésben két, egymással ellentétes állítás között, skálán lehetett megjelölni a kormányzati, gazdasági válságkezeléssel kapcsolatban formált véleményt. A kapott adatok szerint az összes válaszadó 73%-a inkább egyetértett azzal a mondattal, hogy az államnak Magyarországon „többet kellene költenie szociális kiadásokra, még akkor is, ha ehhez emelni kell az adók mértékét”, csupán 27% hajlott a másik állítás felé („Az adókat csökkenteni kell, még akkor is, ha így kevesebb jut szociális kiadásokra.”).

A nemzetközi trendeknek némileg ellentétes módon, a szociáldemokráciára jellemző válságkezelési módot nem csupán a fiatalok támogatják. Sőt, a 18-39 éves korosztályban a első állítást támogatók száma (69%) valamivel elmarad a 40-59 évesek között mért aránytól (76%). A társadalmi újraelosztás akár radikális mértékben való megnövelése az utóbbi korosztályban a legnépszerűbb. A lakóhelyet tekintve a faluban, községben élők 77%-a szeretne több szociális kiadást és magasabb adókat, a Budapesten élők körében az arány 74%, míg a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban 67%.

Ahogyan az elemzők minderről megjegyezték, „gazdaságpolitika tekintetében tehát nem érvényesül a gyakran említett politikai ellentét a főváros és a falusi
Magyarország között”

A férfiak és a nők körében a kérdésben konszenzus van, ugyanolyan (72-73%-os) arányban választották a szociális kiadások megnövelését mint megoldást.

A kutatás szerint a magyarok több mint kétharmada többsége immár az alapjövedelem bevezetését is támogatná. Az itt szereplő két, ugyancsak skálán értékelendő állítás közül a válaszadók 69%-a szerint „Magyarországon be kellene vezetni az alapjövedelmet”, míg 31% szerint „nincs szükség alapjövedelemre, mindenki dolgozzon meg a pénzéért”.

Az alapjövedelem (mindenkinek, alanyi jogon járó, szerény mértékű havi juttatás) hívei a felmérés szerint főleg Budapesten élnek, itt a válaszadók 78%-a látná a bevezetését jó ötletnek, de a koncepciónak immár vidéken is kétharmada van: a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken 62%, a falvakban, községekben élők körében pedig 69% tartaná jó ötletnek.

Pártpreferenciák szerint is sokkoló az a nemzeti egység, amit a felmérés a két kérdésben megállapított: A Fidesz-KDNP szavazóinak 75%-a növelné a szociális kiadásokat és az adókat, 68%-uk pedig az alapjövedelmet is támogatja. Ugyanez az arány a Jobbik szavazóinak körében 60% és 73%, a DK és Momentum szavazóinak 74-74%-a ugyancsak inkább növelné az adókat és és szociális kiadásokat. Az alapjövedelem terén azt leginkább a DK támogatói favorizálják, összesen 82%-uk szeretné, ha bevezetnék, míg a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szimpatizánsai között ez az arány 52-52%.

Kovács Gergő viccpártjának támogatói egyébként azok, akik a legalacsonyabb mértékben szeretnék a szociális kiadások és az adók mértékének növelését, csupán 48%-uk tartaná ezt jó ötletnek.

Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a konszenzus akkora, hogy nincs igazi, lényegi különbség a válaszadók bevallott anyagi helyzete és a szociális kiadások növelése, valamint az alapjövedelem bevezetése terén. Az aktív kereső tehát adózó válaszadók 70%a növelné a szociális transzfereket, újraelosztást és 71% az alapjövedelmet is támogatja, míg a munkanélküliek körében az arány 79% és 81%.

Azok akik saját bevallásuk szerint „gond nélkül megélnek, és tartalékaik is vannak” ugyancsak 73% és 75% arányban értenének egyet a két intézkedéssel.

Orbán nem támogatná

A Republikon felmérésének elemző része is megállapítja, hiába gondolja azt a Fidesz-szavazók hetvenöt százaléka hogy a szociális szférában óriási beruházásokra lenne szükség Magyarországon, a kormány mégsem erről beszél, és nem is igazán tervez ilyesmit:

„a kormánypártok mégsem tartották kockázatosnak a válságkezelést a versenyképesség fenntartására és a munkaadók támogatására alapozni  A kormány minden bizonnyal bízik választói fegyelmében, továbbá a magyar társadalomban erős munkaetikában, amelyre alapozható a „segély helyett munka” retorika.”

-vélik az elemzők. Arra is felhívták a figyelmet, hogy noha az adatfelvétel még a járvány előtt, januárban történt, de ” ugyanakkor a társadalmi attitűdök rövid idő alatt nem, csak fokozatosan változnak.”

És valóban, Orbánék a korona gazdaságvédelmi akcióterv keretében is a munkahelyek teremtését, a munka-alapú társadalom újjáépítését, és versenyképességi támogatások (főleg nagy multicégeknek) való kiosztását emlegetik. Mindezek mellett a miniszterelnök épp egy hónapja nyilatkozott úgy egy angol nyelvű konferencián, hogy véleménye szerint „a jóléti állam egy meghaladott koncepció”, amit a munkaalapú társadalommal (workfare state) kellene felváltani.