A lengyel igazságügyi miniszter, Zbiegniew Ziobro szombaton bejelentette, hogy hétfőn hivatalosan is benyújtják a javaslatot a Családügyi Minisztériumnak, hogy Lengyelország kezdje meg az Isztambuli Egyezményből történő kilépéshez szükséges lépéseket. A döntést bejelentő sajtótájékoztatót egy nappal az után tartotta a miniszter, hogy a lengyel nők országszerte tüntettek a korábban belengetett lépés ellen.

Marlena Maląg, a család- és munkaügyi miniszter múlt héten jelentette be, hogy a kormány az egyezményből való kilépésre készül, az ő bejelentésére reagálva hirdettek országos tüntetést a döntést ellenzők.

A lengyel kormányzó párt, a  konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikájába a lépés egyébként tökéletesen illeszkedik, hiszen 2015 óta tartó kormányzásuk alatt már számos alkalommal ütköztek a nők és az LMBT közösség jogaiért kiálló állampolgárokkal. Legutóbb például július elején jelentette be Andrzej Duda elnök, hogy azt szeretné, ha az alkotmány egyértelműen megtiltaná az örökbefogadást azonos nemű párok számára.

Pénteken több tízezren (többnyire nők) demonstráltak az országban, Varsóban a tüntetők a jobboldali Ordo Iuris civil szervezet épülete előtt gyűltek össze, amely azzal vált ismertté, hogy az abortusz minden esetben való betiltásáért kampányolt. A szervezet az Isztambuli Egyezmény ellen is kiállt, mivel az véleményük szerint vitatható ideológiát képvisel a nemekkel kapcsolatban.

Ezen a véleményen a lengyel kormány is osztozik, Ziobro szombati sajtótájékoztatóján például kijelentette, hogy az egyezmény „olyan ideológiai jellegű elemeket tartalmaz, amelyeket károsnak tartunk.”

A varsói tüntetők az Ordo Iuris irodája előtt feketébe burkolt bábukat állítottak fel, akik mellé női áldozatok neveit feltüntető táblákat helyeztek. Az akció részeként egy petíciót is átadtak a konzervatív szervezetnek, amelyben egyszerűen annyi állt, hogy „Ordo Iuris, ne basszatok fel minket többé! A nők.” A demonstrációról a Wyborcza készített videót, ez itt megtekinthető:

Lengyelországban 2015-ben ratifikálta az egyezményt az akkor kormányzó jobbközép Polgári Platform. A nemzetközi dokumentum jogvédők szerint a mai napig a legátfogóbb megoldást nyújtó szöveg a nők elleni és a családon belüli erőszak ellen. Az egyezmény 2014-ben lépett életbe, Magyarország is az aláírók között volt. A magyar parlament viszont idén májusban döntött úgy, hogy nem fogja ratifikálni az egyezményt arra hivatkozva, hogy az használja a „társadalmi nem” fogalmát, valamint, hogy a kormány álláspontja szerint egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. (A kormány hivatalos indokainak megalapozottságáról – vagyis annak hiányáról – írt az Országgyűlés döntését követően Tamás Gáspár Miklós a Mércére informatív cikket.)

Lengyelországnak az egyezményből történő kilépéséhez érdekes adalék, hogy a Gazeta.pl hírportál szerint az egész bejelentés egy félreértésen alapszik: a kormány szóvivője, Piotr Müller ugyani szombaton arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Maląg a teljes kormány álláspontjának értelmezett olyasmit, amiről még valójában nem született központi döntés. A Gazeta szerint Ziobro pedig, aki a kormánykoalíció kisebbik pártjának, a Solidarna Polskának (Egységes Lengyelország) a tagja, egyszerűen kihasználta a helyzetet. Müller állítása szerint a kormány valójában még nem hozott végleges döntést a kérdésben.