Hetekkel ezelőtt, június végén már ki kellett volna fizetnie az általános iskolát jelenleg fenntartó Hatvani Tankerületnek és a helyi önkormányzatnak azt a kártérítést, amire a Kúria egy idei ítéletében kötelezte a gyöngyöspatai cigány gyerekek szegregált oktatása miatt.

A helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2012 között etnikai alapon különítették el a gyermekeket, a cigány származásúakat jellemzően rosszabb minőségű oktatásban részesítették nem cigány társaikhoz képest.

A lap úgy tudja, hogy az összesen 100 millió forintos összegnek június 30-án kellett volna megérkeznie az érintettek számlájára, ez azonban mindeddig nem történt meg.

„Nem ez az első eset, hogy az állam vagy valamely önkormányzat nem teljesíti a törvény által megszabott kötelezettségét – gyakran túllépik például a közérdekű adatigénylésre adott válaszadás határidejét is.”

– nyilatkozta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Ahogy azt mi is megírtuk korábban: Horváth László, Gyöngyöspata fideszes országgyűlési képviselője június 4-én törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely élvezi a kormánypártok és a kormány támogatását. A nemzeti köznevelési törvény módosításával azt szeretnék elérni, hogy a jogellenes iskolai elkülönítés miatt induló perekben a cigány gyerekek ezentúl ne kaphassanak pénzbeli kárpótlást, hanem a jogsértést elkövető iskolák nyújtsanak vagy vásároljanak majd nekik „oktatási, képzési szolgáltatást”.

Az ügy előzménye, hogy idén januárban Orbán Viktor az év első kormányinfóján újságírói kérdésre reagálva beszélt a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt a jogellenesen elkülönítve oktatott cigány gyerekeknek megítélt kártérítésről. Azt mondta erről, hogy egy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”. A Fidesz-KDNP ezután egész kommunikációs kampányt húzott fel a témára, Horváth László pedig több ízben is hergelte a közvéleményt a gyöngyöspatai kártérítések ügyével.

A Kúria végül mindenben helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet, egyben kifejtette, hogy a hatályos törvények szerint a kártérítés ez esetben is kizárólag pénzben állapítható meg, mint minden más nem vagyoni kárnál.

A fideszes törvénymódosítás ellen júniusban huszonnégy civil szervezet levélben fordult az ombudsmanhoz, mivel szerintük a törvény alkotmányellenes, és az uniós jogba ütközik. Az alapvető jogok biztosához akkor eljuttatott levelükben kifejtették, hogy a törvényjavaslat a szegregáció logikáját vezetné be a polgári jog szankciórendszerébe is. Ez a megoldás ugyanis az iskolában elkülönített romákat megkülönböztetné minden más olyan személytől, aki személyiségi jogainak megsértéséért próbál elégtételt venni, hiszen számukra csak másfajta jóvátételt engedélyezne.

A javaslat „mindenki más számára nyitva hagyná a lehetőséget, hogy pénzbeli sérelemdíjat követeljen, csak – vagy legalábbis elsősorban – a romákat zárná el ettől a lehetőségtől. Az oktatási és lakhatási gettóba kényszerített romákat tehát jogi gettóba is zárná a törvényhozás ennek a javaslatnak az elfogadásával” – fogalmaztak a civilek, akik szerint elfogadhatatlan, hogy míg minden más nem vagyoni kárt szenvedett személy eldöntheti, mire fordítja a kártérítését (akár oktatásra, képzésre is), addig csak a szegregált romák nem élhetnének ilyen módon az önrendelkezési jogukkal.

(Népszava)