Az Európai Unió gazdasági csúcsán, melyen a 750 milliárd eurós mentőcsomag részleteit tárgyalják az uniós országok vezetői, három nap alatt sem sikerült megállapodni egy sor fontos kérdésben, ugyanakkor szóba kerültek olyan egyenlőtlenségek, melyek az EU működésének egyes anomáliáira világítanak rá – írja a Híradó.
Ezek közül a közmédia online felülete azt emeli ki, hogy vannak olyan, gazdagabb országok, melyek GDP-arányosan kevesebbet fizetnek be, mint a periféria, miközben gazdaságuk a szegény országokénak többszöröse, így
Hollandia például GDP-arányosan 0,83 százalékot fizet be az EU költségvetésébe, miközben Magyarország GDP-jéhez viszonyítva 0,9 százaléknyit ad a közösbe.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a nettó befizető országok gazdasága valójában komolyan profitál a közös piac működésének jellege miatt, így Németország 32 milliárdos befizetés mellett 208 milliárdot profitál, míg Hollandia 6,8 milliárdos befizetés mellett 84 milliárdos nyereséget könyvelhet el.
Ha GDP-arányosan nézzük a befizetések arányát, valóban felfigyelhetünk egy-két furcsaságra. E szerint míg Németország például az EU össztermékének 24,7 százalékát – csaknem negyedét – adja, addig az Unió költségvetésének mindössze 20,78 százaléka keletkezik német befizetésből, Franciaország esetében pedig az arány 17,4 és 15,58. Vagyis míg az EU összesített gazdasági teljesítményének nagyobb részét adják ezen országok, ezzel nincs összhangban a befizetéseik aránya.
Egyes országok hozzájárulása az EU költségvetéséhez:
Find more statistics at Statista
Ezt persze árnyalja, hogy az egyes országoknak mennyit oszt vissza az EU-s költségvetés, amit az Indexen idézett ábra segítségével tudunk összehasonlítani az egyes országok befizetéseit a kiutalt költségvetési összegekhez mérve (2018-as adatok):
Which countries have been net contributors vs receivers of EU funds?
Surprising for some, 🇮🇹 has been a net giver, while the balance for 🇪🇦 has been flat.
Grants under the #EUco #recoveryfund are far from a gift – but can be seen as a few years of contributions given back. pic.twitter.com/nz7yuHMotr
— Alberto Gallo (@macrocredit) July 18, 2020
Az pedig, hogy az egyes országok egy főre jutó nemzeti jövedelmével milyen viszonyban áll a befizetések mértéke, tovább árnyalja a képet – ugyanis ha gyakorlatban nem is valószínű a most vizsgált országok közül, elméletben lehetséges lenne, hogy a legmagasabb GDP-vel rendelkező országokban a népesség is aránytalanul nagyobb. Ez azonban, ahogy az alábbi ábrán látjuk, nincs így:
Vagyis összességében elmondható, hogy a jelenlegi rendszer szerint az EU centrumországai arányaiban javarészt kevesebbet fizetnek a közösbe, mint a periféria-országok. Ezt elvileg kompenzálják az egyes országoknak folyósított EU-s kifizetések, melyeket – legalábbis a legutóbbi költségvetési ciklusban, mely idén év végéig tart – jobbára infrastrukturális fejlesztésekre költhettek az egyes országok (ez a válság miatt nagyon valószínű, hogy változni fog, de várjuk ki a végét).
Azonban, ha az Európai Unió periféria-országait nézzük – ahogy arra Thomas Piketty francia közgazdász rávilágított – az egyes országok gazdaságaiból sokkal nagyobb mértékben áramlik ki a centrum (nyugati) országokba a tőke, mint amennyit ezek az országok uniós juttatásokból kapnak.
2018: l’année de l’Europe. Pour répondre aux attentes, l’UE devra dépasser les clivages Nord-Sud et Est-Ouest. Pour cela les puissances dominantes doivent cesser de naturaliser les inégalités et accepter de démocratiser l’Europe.https://t.co/Ze6x77UHXv pic.twitter.com/RAL7EwVFbN
— Thomas Piketty (@PikettyLeMonde) January 16, 2018
Ez pedig azt feltételezi, hogy a kelet-európai országok vezetőinek – így Orbán Viktor miniszterelnöknek – még jócskán lehet mondanivalója a soron következő, jelenleg tárgyalt költségvetési ciklussal kapcsolatban – noha pozícióját nagyban védi, hogy kormánya kiszolgálja a nyugati tőke érdekeit, többek között a multiknak kedvező adó- és támogatáspolitika, valamint a munkajogi szabályozások útján.
