Közleményben tiltakozott az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Narancs cikke ellen, amelyben eredetileg azt írták: a Veszprémi Tankerület fejenként 1000 forinttal jutalmazta meg a náluk dolgozó tanárokat a koronajárvány idején végzett, tetemes plusz munkájukért. Sőt, a minisztérium „hecckapmánynak” is minősítette a hetilap erről szóló cikkét.
Az Emmi szerint viszont ezzel szemben a valóság a következő:
Szerintük a Veszprémi Tankerületi Központ fejenként ezer forint jutalomban részesítette a tanárokat pedagógusnap alkalmából. A valóság ezzel szemben az, hogy a Veszprémi Tankerületi Központ 1000 Ft/fő keretet biztosított intézményei számára nem személyi jellegű kifizetésként, hanem tantestületi összejövetel, közös program vagy bármilyen egyéb, az intézményvezető által eldöntött célra fordítható összegként. Mivel az összeg felhasználásáról az intézményvezetők önállóan dönthettek, így tekintettel arra, hogy a járványhelyzet miatt számos helyen nem tartottak összejövetelt, ajándéktárgy vásárlásra is költhették ezt az összeget. A Veszprémi Tankerületi Központban idén egyébként csak a 2019-ben alapított Lámpás-díjat adták át a hagyományoknak megfelelően, a tankerület intézményeiben a koronavírus helyzet miatt más megemlékezést, összejövetelt az alkalom kapcsán nem tartottak. A díj egy a Tankerületi Központ által kiállított díszoklevelet, pénzjutalmat és egy, a díj nevével és dátummal feliratozott Herendi ajándéktárgyat tartalmaz.
Meglepő módon tehát a közoktatásért (újabban köznevelésért) felelős tárca cáfolata nem a megalázó keretnél magasabb összeget, vagy esetleg eddig elmaradt de ezek után majd kifizetendő, méltó jutalmat helyez kilátásba az „álhírezés után”, sőt: azt közölte, hogy ezt a pénzt a tanárok, tanítók még csak meg sem kapják, azok fölött, fejkvóta-szerűen az intézményvezetők rendelkezhetnek.
A kormány úgy akarta folytatni az oktatást a járvány alatt, mintha mi sem történt volna – és ennek sok gyerek látta a kárát
Az elmúlt három hónapban rengeteg tapasztalattal gazdagodtak az oktatás szereplői. Annak ellenére, hogy még az eddiginél is égetőbbé váltak bizonyos problémák, óriási összefogásnak lehettünk szemtanúi a pedagógus társadalom részéről. Bár a kormány igyekszik a saját sikereként elkönyvelni, hogy nem omlott össze az oktatási rendszer, pontosan tudható, hogy az oktatásirányításnak nem sok köze volt a dolgok alakulásához.
Korábbi riportunk a digitális oktatás nehézségeiről itt olvasható.
Egy szóval sem cáfolják azonban azt, hogy egészen pontosan ennyi keretet fordítottak egyetlen tanárra a tankerületben, ami ugye az eredeti cikk által kifogásolt tényállás is egyben.
Ezenkívül fontosnak tartják megjegyezni, az eredetileg a sajtóban megjelent hírek szerintük Kásler Miklós személye elleni támadások is egyben:
„Az álhírre kedden az ellenzéki sajtótermékek és pártok egy politikai hecckampányt építettek fel, amely hemzseg a valótlanságoktól. Túl azon, hogy az alapinformáció nem igaz, sem Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úrnak, sem a Klebelsberg Központnak nem volt tudomása a tankerületi központ, valamint az intézményvezető intézkedéséről, ezért egyszerűen rágalom hozzá kötni egy olyan döntést, amelyben sem hatásköre, sem illetékessége nincs.”
Még július 6-án írt arról Narancs, hogy a veszprémi pedagógusok ezt az ezer forintot, illetőleg egy 2020-21-es tanévre szóló tanári zsebkönyvet is kaptak a Klebelsberg Központtól, ezzel pedig már kivételes helyzetben érezhették magukat. Hiába kellett ugyanis az online órák szervezésével és megtartásával a legtöbb iskolában és középiskolában jelentős pluszmunkátz vállalnia a tanároknak, ezért egységes módon eddig semmiféle plusz juttatást nem helyeztek nekik kilátásba.
És noha a minisztérium most azt állítja, Kásler Miklósnak „sem hatásköre, sem illetékessége nincs” abban, hogy a tankerületi központ 1000 forintos keretet osztott ki, a zsebnaptár és a pénz mellé azért járt a miniszter buzdító, mégis személyes hangvételű levele is minden pedagógusnak. Ebben a Narancs szerint úgy fogalmazott:
„Egy jó pedagógus nem csak tanár, hanem példakép, barát, pszichológus is, aki megmutatja gyermekeinknek, hogyan kell kiállniuk önmagukért, küzdeni másokért és a kudarcokból előnyt kovácsolni. Önök tehát nem szakmát, hanem hivatást választottak. Fáradozásaik éppen ezért különös megbecsülést érdemelnek… [1] Köszönöm Önöknek, hogy a koronavírus-járvány idején kitartóan, alázattal teljesítik küldetésüket a magyar oktatásért, a magyar ifjúságért”
[1] – kiemelés a szerkesztőségtől