Ma ér véget a koronavírus okozta veszélyhelyzet idején meghosszabbított kilakoltatási moratórium, így valószínűleg már holnap megkezdődnek a kilakoltatások országszerte. A Város Mindenkié csoport ma délelőtt a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, hogy felhívja a figyelmet az elhelyezés nélküli kilakoltatások embertelen gyakorlatára.

Orbán Miklós, az AVM hajléktalanságban érintett aktivistája a kilakoltatott családok helyzetével kapcsolatban arról beszélt: ők általában nem tudnak azonnal családok átmeneti otthonába kerülni, így hajléktalanná válnak. Az utcán viszont nem lehet gyereket nevelni, életvitelszerűen tartózkodni, ezért – annak ellenére, hogy törvény tiltja – elveszik a gyerekeiket.

„Nem számít az ember, nem számít az érték, nem számít a méltóság”

– mondta.

Emlékeztetett, a Fővárosi Önkormányzat meghozta azt a döntést, amiért évek óta küzd a szervezet: Karácsony Gergely megszüntette a fővárosi tulajdonban álló bérlakásokból való elhelyezés nélküli kilakoltatások intézményét. Azok az önkormányzatok azonban, amelyek nem lépték meg ezt, újra embertelen, érzéketlen döntéseket hoznak majd.

Az AVM követeli, hogy minden önkormányzat hozzon emberséges döntéseket, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet: az esetek nagyobb részében nem önkormányzati lakásokból lakoltatják ki az embereket, hanem magántulajdonból. Ezért az legfontosabb döntést a parlamentnek kell meghoznia. A szervezet ezért – ahogy azt már évek óta hangoztatja – követeli, hogy foglalják törvénybe a lakhatáshoz való jogot, és szüntesse meg az elhelyezés nélküli kilakoltatást.

A bérlők jövedelmük nagy részét lakhatásra költik, a családok nem rendelkeznek tartalékokkal. A bérlők fele jövedelmének több mint 40 százalékát költi havonta lakhatásra, a magyar gyermekes háztartások 75 százaléka nem tudna egy hirtelen kiadást kezelni.

A koronavírus-válság sokakat ebben a helyzetben ért el: több tízezer háztartás került bajba, emberek tömegeinek vált bizonytalanná a mindennapi megélhetése. Lakásvesztés fenyegeti azokat, akik a járvány idején elvesztették munkájukat, így egyik napról a másikra váltak fizetésképtelenné, több hónapos lakbérhátralékot halmoztak fel.

Vitathatatlan, hogy a válsághelyzet a tartlékokkal nem rendelkezőket, az alsó jövedelmi tizedekbe tartozó munkavállalókat sújtja leginkább. A banki hiteltörlesztési moratórium, a turisztika célzott megsegítése, a járulékok csökkentése elsősorban nem az ezidáig is hitelképtelen, minimálbérből élőkön segít.

„Kimondhatjuk, hogy Magyarországon privilégium, ha veszélyhelyzetben ‘a maradj otthon’ biztonságot tud jelenteni számodra. Albérlőként felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom, hogy a főbérlő jóindulatúsága határozta meg sokunk helyzetét az elmúlt hónapokban”

– mondta Jakabos Juli, az AVM aktivistája.

A válsághelyzet azon túl, hogy tovább mélyítette a társadalmi egyenlőtlenségeket, rámutatott: „ami van, az létbizonytalanság.”

„Te is lehetsz az a bejelentés nélkül dolgozó pincér, pultos, szakács, bolti eladó, akit határozatlan időre hazaküldtek. Az az albérlő, aki alól a megugrott ingatlanárak következtében eladják az ingatlant. Az a családanya, aki havi 22800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásból kell, hogy megoldja a család megélhetését. Nem kell ma szegénynek lenned ahhoz, hogy holnap nincstelen legyél”

– hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az AVM álláspontja szerint az átfogó lakáspolitika, lakásfenntartás támogatás, elfogadható munkanélküli ellátás az, ami hosszú távon megoldást jelenthet az eladósodás, hátralékfelhalmozás és az ebből következő kilakoltatás megelőzése érdekében.

A téli kilakoltatási moratórium „békeidőben” november 15-étől április 30-áig tart, célja az Igazságügyi Minisztérium leírása szerint, „hogy a legkritikusabb téli időszakban megvédje a nehéz helyzetbe jutott családokat, és a lakás elvesztése ne járjon automatikusan együtt az élet veszélyeztetésével, az emberi méltóság sérelmével.”

Azonban – ahogy arra korábban felhívta a figyelmet az AVM –  a  kilakoltatásokkal azonban nem az az elsődleges probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy hajléktalanná tesz embereket. 2019-ben már a moratórium lejárta utáni első hónapban 852 ezer végrehajtás történt.