Egy friss kutatás szerint már a pályakezdő fiatalok bérigényénél jelentkezik egy közel 20 százalékos különbség a férfiak és a nők között. A Zyntern.com állásportál országos, összesen 3000 fiatal (16-26 éves korosztály) részvételével készült felméréséből kiderült, hogy
átlagosan 50 ezer forinttal kérnének kevesebbet a nők férfi kortársaikhoz képest.
A kutatásban nem csak a nemek között jelentkező különbségeket, hanem a végzettség, a szakterület és a régiók szerinti eltéréseket is vizsgálták. Az eredményekből kirajzolódott, hogy a fiatalok bérigénye gyakorlatilag leköveti az országban eleve létező egyenlőtlenségeket: a legmagasabb összeget a fővárosi, mérnöki és IT/technológiai szakterületen elhelyezkedő, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak mondták be.
A nők és férfiak esetében a bérigények között jelentkező különbség valamennyi szakterület és lokáció válaszait figyelembe véve 18,5%. A nők átlagos nettó bérigénye 223 000 forint, míg a férfiaké nettó 273 000 forint.
Minden vizsgált szakterületen magasabb volt a férfiak igénye, egymáshoz legközelebb a bölcsész és az IT/technológia területről érkezők igényei voltak. Előbbi esetében a férfiak nettó 211 ezer forintot, a nők nettó 204 ezret kérnének, míg utóbbi esetében 269 ezer és 251 ezer volt a bemondott szám. A legnagyobb különbség a nők és férfiak igényei között az államtudomány területén volt, ott a pályakezdő férfiak kereken 50 ezer forinttal többet kérnének női kollégáiknál.
Magyarországon a nők átlag bruttó bére 11,2%-kal marad el a férfiakétól,
ami az EU-s átlaghoz (14,8%) képest kifejezetten jónak számít. Az unión belül ezzel az aránnyal nyolcadik helyezettek vagyunk a sorban, bár az némi gyanúra adhat okot a számok valóságtükrözésével kapcsolatban, hogy Németország például utolsóelőttiként a sor végén kullog egy 20,9%-os bérkülönbséggel. Ahogy azt az Európai Parlament honlapja kiemeli, „a számok értelmezése nem olyan egyszerű, mivel a nemek közötti kisebb bérszakadék egy adott országban nem feltétlenül jelenti a nemek közötti nagyobb egyenlőséget. Egyes tagállamokban az alacsonyabb bérkülönbség abból adódik, hogy a nők kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be.”
A nemek közötti bérszakadéknak a világon mindenhol van néhány kézzelfogható oka. Ezek közé tartozik, hogy a nők által dominált szektorokat, mint például az oktatást vagy a gondoskodó szakmákat kevésbé fizetik meg, mint a férfiak által domináltakat, de fontos ok az is, hogy a nők férfitársaiknál általában kevesebb órát töltenek fizetett munkával, míg fizetetlen munkával többet a nagyobb részben rájuk szakadó háztartási és gondoskodási feladatok miatt. A bérek különbségébe az is belejátszik, hogy a nők általában jóval hosszabb ideig esnek ki a munkából a gyerekvállalás következtében, de az egyszerű diszkriminációról sem szabad megfeledkezni: van arra is bőven példa, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak.
Érdekes kérdés az is, amit a Zyntern.com felmérése feszeget, azaz a két nem fizetési igénye. A Harvard Business Review 2018-as kutatása szerint, ami 2014-es adatok alapján dolgozott, valójában nem arról van szó, hogy a nők kevesebb fizetést kérnének, hanem arról, hogy a munkáltatók az igényeiket ritkábban teljesítik, mint a férfiakét. Azonban ennek a Zyntern.com mostani felmérése is annyiban ellentmond, hogy a nők igényei Magyarországon láthatóan alacsonyabb szintről indulnak.
Ezt támasztja alá egy másik, 2018-as magyar kutatás is, amelyet az EMPX Solutions tanácsadó cég készített 500 fő bevonásával. A felmérés szerint „a tényleges bérek mellett a két nem által ideálisnak tartott fizetések is jelentősen eltérnek: a fizikai dolgozóknál a férfiak 371 000 forintos nettó fizetéssel, a nők pedig már 249 000 forinttal is elégedettek lennének. Az irodai dolgozóknál hasonló volt a különbség: a megkérdezett nők 309 000 forintos nettó bért szeretnének, a férfiak viszont 432 000 forintra tartanának igényt”.
A KSH adatai szerint 2019-ben a nők és férfiak átlagkeresete között 65 ezer forintnyi eltérés volt, de a szakadék még a nyugdíjas években is jelentkezik. A nyugdíjat ugyanis részben a korábbi átlagkereset alapján számítják ki, így az öregségi nyugdíj esetében például 18 ezer forintnyi különbségről beszélünk. Sok nőnek így ahelyett, hogy kiélvezné a nyugdíjas éveket, még lehet, hogy a 60-as éveiben is dolgoznia kell ahhoz, hogy megfelelő anyagi körülményeket teremtsen.
(via Világgazdaság)