Andrzej Duda nyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját az Ipsos exit pollja szerint. Ha igaz az előrejelzés, az elnöki ciklusát töltő Duda a szavazatok 41.8 százalékát szerezte meg, ami a legtöbb ugyan, de a 50 százalékot nem éri el, ezért egy második forduló vár rá a második helyezett Rafał Trzaskowskival (30,4%).
Wyniki #IPSOS dla Polsat News. Frekwencja 62,9% https://t.co/4eCOUtaa3q pic.twitter.com/M3RK6oWiWG
— PolsatNews.pl (@PolsatNewsPL) June 28, 2020
A kormányzó jobboldali Törvény és Igazságosság Párt (PiS) jelöltje, az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Andrzej Duda a második elnöki ciklusát kezdheti meg, ha két hét múlva, a választás következő fordulóján sikerül többséget szereznie. Duda a kampányban az ország stabilitását helyezte előtérbe, azt azonosítva a közte és a kormányzó pártokkal kialakult jó viszonnyal (Duda maga is tahja volt a PiS-nek korábban). Ezen felül a szociális családtámogatások hangsúlyozásával próbált szavazatokat szerezni.
Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere az ellenzéki, liberális-konzervatív Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO) jelöltjeként mérette meg magát. A pártban sokáig beszélték, hogy esetleg Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke lehetne a jelölt, miután Tusk európai mandátuma lejárt 2019-ben, de a korábbi ET-elnök novemberben bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget. Ezután a PO küldöttei Małgorzata Kidawa-Błońska-t választották meg jelöltnek, de ő május közepén elállt a megmérettetéstől, valószínűleg a romló támogatottságának köszönhetően.
Trzaskowski gyorsan visszafordította a zuhanást, és maga mögé utasította Szymon Holownia katolikus-liberális jelöltet, valamint a Lengyel Néppárt (PSL) elnökét, Władysław Kosiniak-Kamyszt. Trzaskowski zöldpolitikával, liberális államreformokkal, valameint a szexuális kisebbségek jogainak kiszélesítésével kampányolt első sorban.
Az elnökválasztási előkészületek nem voltak éppen zökkenőmentesnek mondhatók: a Dudát támogató lengyel kormánypártok csak nagy nehezen fogadták el a választás elhalasztását május 10-ről június végére. Előbb megpróbálták átírni a választási törvényt, hogy levélben is lehessen szavazni, illetve a nekik kedvező, rendes időpontban lehessen megtartani a választást (az így gyakorlatilag elmaradó kampányidőszak a hivatalban lévő Dudának kedvezett volna, mivel neki kampány nélkül is eleve jó megjelenési lehetőségei vannak a médiában).
Ráadásul április végén a Lengyel Posta egy feladó és aláírás nélküli levelet köröztetett meg a lengyel polgármesterek és városi önkormányzati vezetők körében, hogy mintegy 30 millió választásra jogosult lengyel állampolgár személyes adatait küldjék vissza .txt formátumban, mindenféle jelszó és titkosítás nélkül. Az akció ellen rengeteg polgármester, jogász és civil tiltakozott, és követelték az államügyésztől egy nyomozás elindítását.
