Ma tette közzé állásfoglalását az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka abban a kötelezettségszegési eljárásban, amelyben az EU a magyar menekültügyi rendszer jogszerűségét vizsgálja. Az állásfoglalás egyik fő eleme a tranzitzónák jogsértő voltának a hangsúlyozása, ám mivel azokat a kormány az EU bíróságának egy másik döntése nyomán egy hónapja felszámolta, Varga Judit igazságügyi miniszter gyorsan ki is jelentette, hogy az egész ügy okafogyottá vált.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez nem éppen van így.

Az Európai Bizottság még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, ennek az eljárásnak a keretében 2018. decemberében a Bizottság azért fordult a luxemburgi bírósághoz, hogy vizsgálja meg a magyar menekültügyi szabályozások – ide értve a tranzitzónák – jogszerűségét. A bíróság döntésének előszobája a ma kiadott főtanácsnoki állásfoglalás.

Ez utóbbi ugyan nem kötelező érvényű a bíróság ítéletére nézve, de az esetek nagy százalékában a két vélemény egyezni szokott, így elég nagy esély van rá, hogy az EU Bírósága is uniós jogot sértőnek fogja nyilvánítani a magyar menedékkérelmi rendszert.

Az MTI összefoglalója szerint indítványában Priit Pikamae észt főtanácsnok közölte, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására a szerb-magyar határon létrehozott tranzitzónába való belépési kötelezettség, valamint a belépésre jogosultak számának drasztikus korlátozása „akadályozza, hogy a kérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket”.

Véleménye szerint az úgynevezett befogadási irányelv értelmében őrizetnek minősül az, ha a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata alatt az érintettet bármely tranzitzónában helyezik el. Az pedig, hogy valamennyi menedékkérőt tranzitzónában helyezik el, sérti a befogadási irányelvet.

Pikamae kijelentette, hogy a nemzeti eljárásra vonatkozó magyar szabályok nem tartják tiszteletben a határon folytatott eljáráshoz kapcsolódó azon uniós követelményt, amely szerint a nemzetközi védelmet kérelmezőket nem lehet négy hetet meghaladóan a tranzitzónában tartani.

A főtanácsnok azt is közölte, hogy Magyarország a vonatkozó uniós irányelvet nem ültette át helyesen a nemzeti jogába, ugyanis a magyar szabályozásból nem derül ki világosan és egyértelműen, hogy a menedékkérőket ténylegesen megilleti-e az a jog, hogy kiutasításuk elleni fellebbezésük elbírálásának ideje alatt a tagállam területén maradhatnak. A magyar jogszabály tehát a menedékkérőket megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, ezért sérti az uniós irányelvet.

A felsorolt indokok alapján a főtanácsnok azt javasolja az uniós bíróságnak, hogy adjon helyet az Európai Bizottság keresetének.

Reakciójában Varga Judit úgy fogalmazott, a most ismertetett indítvány követi a bíróság májusi ítéletét, újdonságot e tekintetben nem tartalmaz, ezért okafogyottnak is tartja a főtanácsnoki javaslatot.

„A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók kialakulását” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Más véleményen van azonban a Magyar Helsinki Bizottság. A Mérce kérdésére a jogvédő szervezet rámutatott, a tranzitzóna csak egy volt a jogsértő intézkedések közül, már az Európai Unió Bíróságának májusi ítélete több másikat azonosított, amelyeket mind a mai napig nem rendezett a kormány. Ilyen például a biztonságos tranzitország fogalma.

A Helsinki Bizottság arra is emlékeztetett, a tranzitzónák kérdése mellett a még zajló bírósági eljárás további kérdéseket is tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb, hogy a 2016-ban bevezetett kollektív kiutasítás gyakorlata összhangban van-e az uniós joggal.

„A főtanácsnoki indítvány kimondja, hogy az a magyar szabály, miszerint minden, az országban érvényes papírok nélkül tartózkodó külföldit a kerítés szerb oldalára kényszerít a magyar rendőrség anélkül, hogy az érintetteket meghallgatnák, előterjeszthetnének menedékkérelmet, egyedi ügyükben kiutasításról szóló döntés születne, az uniós joggal ellentétes. Magyarország 2016 júliusa óta közel 40 000 esetben kényszerített így a kerítés szerb oldalára embereket, nem egyszer súlyos sérüléseket is okozva” – írta kérdésünkre dr. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa.

Elmondása szerint a magyar hatóságok válogatás nélkül kényszerítenek vissza a szerb oldalra embereket, köztük gyerekeket és kisgyerekes családokat is. A Helsinki Bizottság épp néhány napja tette közzé egy ilyen, kísérő nélküli kiskorú történetét.

Szekeres hozzátette: a főtanácsnoki indítvány kifogásolja a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés szűkítését, vagyis azt, hogy embereket hosszas várakozásra kényszerítenek, és hogy mesterségesen alacsonyan tartják a hatóságok a befogadott kérelmek számát.

„Fontos, hogy csupán arról beszél a főtanácsnok: lehetővé kell tenni, hogy mindenki tisztességes eljárásban részesülhessen, aki Magyarország védelmét kéri” – tette hozzá.

Vagyis az EU nem szükségszerűen befogadásra akarja kényszeríteni Magyarországot, csupán azt elérni, hogy az alapvető jogállami és emberi jogi normák érvényesüljenek a menedékkérelmi eljárásban, és minden védelemért folyamodó ügyét alaposan megvizsgálják a hatóságok és úgy hozzanak döntést ügyükben.

A Helsinki Bizottság szerint ugyan a mostani állásfoglalás nem kötelezi semmire a bíróságot, elképzelhető, hogy utóbbi másfajta ítéletet fog majd hozni.

„Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy ez egy biztató fejlemény, ami megerősíti a Magyar Helsinki Bizottságot abban, hogy mind jogi, mind pedig emberi, erkölcsi értelemben helyesen járt el az elmúlt években, amikor éles kritikával illette menedékkérők kollektív kiutasítását és jogellenes fogvatartását” – mondta el a Mércének a szervezet munkatársa.