Még januárban derült ki, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök, akkor még egyfajta kampányígéretként, az amerikaiak által jóváhagyott tervvel állt elő, amelynek értelmében Izrael állam közigazgatási, jogszolgáltatási és katonai értelemben is jelentős területeket csatolna országához azokból a földekből, amelyek az 1995-ös, oslói egyezmény értelmében és az ENSZ szerint is egy jövőbeli, önálló palesztin állam alapját képeznék.

Az ENSZ speciális megbízottja tegnap, több tucat ország egyetértésével elítélte a tervezetet és arra szólította fel Izraelt, minél előbb álljon el annak egyoldalú végrehajtásától.

(24 June 2020) Statement by @UN Special Coordinator @nmladenov: Briefing to the Security Council on the situation in the Middle East, reporting on #UN res. #2334 #Palestine pic.twitter.com/zI73IpPQz1

— State of Palestine (@Palestine_UN) June 24, 2020

Miután a koronavírus-járvány alatt Netanjahu sikeresen, bár nem feltétlenül törvényesen, késleltette, hogy az izraeli törvényhozás, a Kneszet összeüljön, az így nyert napok és hetek elegendőnek bizonyultak arra, hogy pártja, a jobboldali Likud és annak kisebb szövetségesei sikeresen megegyeztek az őket választások sorozatán legyőző, jobbközép Kék-Fehér szövetséggel a hatalommegosztásban. Így Netanjahu nemcsak az őt érintő, korrupciós tárgyalása ellenére maradhatott miniszterelnöki székében, Jeruzsálemben, de mint nemrég bejelentette, a nyáron az annexiós tervét is végre fogja hajtani a palesztinok ellen Ciszjordániában.

A területfelosztási tervezet térképe még Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek végül dugába dőlt „közel-keleti” béketervének hordaléka, és Trump elnök – arab szöveg kíséretében, január 28-án tette azt közzé Twitterén.

هذا ما قد تبدو عليه دولة فلسطين المستقبلية بعاصمة في أجزاء من القدس الشرقية. pic.twitter.com/CFuYwwjSso

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 28, 2020

A tervezet térképéből már akkor több minden kiderült arról, mi is lenne az izraeli területfoglalás lényege:

• A nyolcvanas évektől Betlehem, Hebron, Jerikó, Náblusz és Ramallah palesztin városok körül kialakult zsidó telepek füzéreit ténylegesen Izrael részévé tennék, bevonnák annak hivatalos közigazgatásába és bírósági joghatóságába,
• A területeket eddig is a katonaság és fegyveres zsidó telepesek de-facto ellenőrizték, a tervezet azonban egyoldalúan törvényesítené fennhatóságukat,
• A telepek által apróbb részekre szabdalt palesztin népességközpontoknak és falvaknak a tervezet ugyancsak egyoldalúan kijelölt határokkal később „autonómiát” és néhány, Gáza körüli, főként lakatlan terület átadását irányozta elő.
• A térképen szerepelne, hogy a palesztinok „hozzáférést” is biztosítana két izraeli kikötőhöz, Haifához és Asdódhoz.
• A terv véghezvitele esetén a palesztin hatóság Ciszjordánia területének 70%-án működhetne tovább, 30% kerülne át Izraelhez, cserébe főleg lakatlan területek esetleges, jövőbeni átadásáért.

A palesztinok hivatalos szervei már januárban jelezték, teljesen elfogadhatatlannak tartják az annexiós tervet, és minden, eddig időlegesen megkötött diplomáciai, és biztonsági együttműködés felmondásával válaszolt.

A BBC jeruzsálemi tudósítója most részletes beszámolóval is igyekezett bebizonyítani, mekkora hétköznapi gondokhoz vezetne az eddig is létező megszállás izraeli részről való törvényesítése.

Beszéltek például Mohamed Jahja Ajerrel, aki Irtasz palesztin falu határában birtokol barackosokat. A Betlehemhez közeli falu határaival kapcsolatban vitában áll a közel 40 éve építeni kezdett, ma már szabályos kisvárost alkotó, a palesztin résztől szögesdróttal és kapukkal elzárt izraeli teleppel, Efrattal. A környékbeli ingatlanfejlesztők mostanában új külvárost kezdtek Efrathoz felépíteni, Givat Eitám néven. Mohamed földjei viszont éppen a két, elzárt zsidó telep közé ékelődnének.

„Ha én akár tíz téglát is le merek rakni a földemen, az izraeli hadsereg másnapra lerombolja az egészet.”

– nyilatkozta a földműves a helyzetről a BBC-nek, hozzátéve, hogy:

„Ha Efrat most erőszakosan elkezd itt építkezni, ide is kapukat, kerítést húznak be, és majd külön engedély kell arra, hogy a saját földemre bejussak.”

Hozzátette, az annexió lényegében már évtizedek óta létezik ezen a környéken, az, hogy most hivatalossá teszik, csupán formaság. Amikor viszont a riporter azt vetette neki ellen, hogy a Trump-Kushner béketerv elfogadása esetén az izraeliek 4 évre befagyasztanák a telepek további bővítését, Jahja Ajer ingerült választ adott:

„Ki egyáltalán ez a Trump, hogy ígérget? Talán van itt földje?” – majd levett egy barackot az egyik fáról, és azt mondta: „Nézze, ezt itt magának odaadhatom, mert az enyém. De hogyan adhatnék Önnek ajándékba olyasmit, ami nem is hozzám tartozik?”

Noha Netanjahu népszerűsége a ciszjordániai zsidó telepeken töretlen, a helyi, illegális telepek „polgármesterei” mégsem érik be annexiós terveivel, jóval többet és gyorsabban szeretnének. Efrat vezetője, Oded Revivi arról beszélt a brit közszolgálati hírportálnak, a város „már régen Izrael része”, hiszen, megítélése szerint

„a teljes bibliai Júdea és Somron (Szamária) jogos zsidó birtok, és fontos az izraeli történelem szempontjából.”

Szerinte éppen ezért az annexiós terv nem érkezhet elég korán.

A retorzióktól, mint elmondta, nem félnek, hiszen a 2000 és 2005 között lezajlott második palesztin népfelkelés (Intifáda) idején betonfalak, és katonai őrtornyok is épültek a város határába. Az ott élő, zsidó izraeliek pedig egyrészt megszokták, hogy palesztinoktól körbevéve élnek, másrészt mindennapi életük, munkájuk a hivatalosan is létező Izraelhez köti őket, ahová ők, palesztin szomszédaikkal ellentétben, akadály nélkül átjuthatnak.

A telepek felépítése után először 1988-ban, majd 2000-ben tört ki a palesztin felszabadítási erők (Fatah) és az izraeli hadsereg között súlyos háború, amelyet egyes szélsőséges csoportok egyre gyakoribb, robbantásos terrorakciói is kísértek izraeli városokban. A konfliktus végén az Izrael állam elkezdett Ciszjordánia határán betonfalat építeni, és végleg megszüntetni a térség palesztin állampolgárainak az ország felé való szabad átjárást.

A nyári, izraeli annexió viszont azt jelentené, hogy Izrael immár önkényesen a falon túli területeket szakítana ki a Palesztin Hatóság hivatalos területéből, ezzel pedig új táptalajt adva az esetleges konfliktusoknak.

(BBC)