Öt ellenzéki párt és két szakszervezet tartott szerdán egyeztetést a szociális ágazat helyzetéről, amelyen főleg arról tárgyaltak, hogyan vegyék rá a kormányt, hogy az egészségügyi dolgozók mellett a szociális ellátásban tevékenykedők is megkapják az egyszeri, bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést – derült ki a Jövő TV közvetítéséből.

Az erről szóló sajtótájékoztatón Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője elmondta, az értekezletre meghívták a Fideszt és a KDNP-t is, de nem jöttek el, ami szerinte szomorú, hiszen nemzeti minimumnak kellene lennie, hogy Magyarországon mindenkinek méltó szociális ellátásban legyen része.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke bejelentette, hogy július 2-ára éhségsztrájkot szerveznek, ezért arra kéri az ágazat dolgozóit, hogy aznap ebédidőben ne egyenek, így hangot adva annak a követelésnek, hogy a félmilliós juttatás őket is illesse meg.

Boros Péterné hozzátette, azért esett a választás erre a napra, mert nem szeretnék elvenni az egészségügyi dolgozók július elseji ünnepi hangulatát, amikor ők megkapják a – jól megérdemelt – 500 ezres állami bérkiegészítésüket, ugyanakkor a másodika eléggé „hó vége”, hiszen ilyenkor sok szociális ágazati munkavállaló már aligha tud ebédet venni magának, mivel a fizetésük nagyon alacsony.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók (SZÁD) szakszervezetének képviselője elmondta, 80-90 ezer szociális dolgozónak köszönhetjük meg, hogy helytállt a járvány okozta nehéz időkben, ráadásul mindenféle kormányzati elismertség nélkül. Emellett pedig felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek az emberek sok esetben gyakorlatilag beköltöztek a munkahelyüket jelentő intézményekbe, vállalva ennek minden veszélyét. Éppen ezért felháborítónak tartja, hogy Orbán Viktor megfeledkezett róluk, hozzátéve: nem először.

Lukács László György, a Jobbik parlamenti képviselője arról beszélt, hogy az egészségügy mintájára szükséges lenne bevezetni a szociális nemzeti minimumot is, amely egy olyan szakmai minimumot fogalmazna meg, ami érintené a bérezés, a fenntartók és a felelősségi körök tisztázását, és ezzel biztosítani lehetne, hogy mind a dolgozók, mind az ellátottak körülményei jobbak legyenek, ami már csak azért is hasznos lenne, mert ezzel felkészültebben lehetne elébe menni a járvány esetleges második hullámának.

Korózs Lajos, az MSZP képviselője cáfolta Kásler Miklós Emmi-miniszter korábbi állítását, miszerint neki nincs ráhatása arra, hogy a szociális dolgozók megkapják-e ezt a jutalmat, ugyanis nem az állam a fenntartója az intézményeknek.

Az ellenzéki politikus szerint ez nem igaz, hiszen négyféle fenntartási technika van, így a civil, egyházi és önkormányzati mellett állami is létezik. Az államnak pedig erős ráhatási lehetősége lenne a bérek rendezésére, mert így is a kormány az intézmények jelentős részének a fenntartója. Korózs hozzátette, szerinte direkt nem akarják észrevenni azokat, akik az állam segítségére szorulnak, és ez elfogadhatatlan.

„Gyenge és gyáva az az ember, aki az elesetteket bántja. És gyenge és gyáva az a kormány, aki az elesetteken segítő embereket bántja. Orbán Viktor kormánya tehát gyenge és gyáva” – fogalmazott Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője a sajtótájékoztatón.

A Párbeszédtől Kocsis-Cake Olivio elmondta, a párt szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány több mint 30 milliárd forint értékben ad pénzt vadászati kiállításra, kormányzati propagandára és a Vár látványberuházásaira, miközben az összesen 46 milliárd forintba kerülő bérkiegészítést megtagadja a szociális dolgozóktól.

Az országgyűlési képviselő megjegyezte, az államtitkárok béremelése is rendkívül problémás volt, hozzátéve, hogy jelenleg egy szociális segítőnek 2 évet kellene dolgoznia ahhoz, hogy megkeresse azt a 6 millió forintot, amit Süli János, a paksi beruházásért felelős miniszter egy hónapban kap.

A Párbeszéd ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy az 500 ezer forint kifizetése mellett a sztrájkjogot is rendezni kell, hogy a szociális ágazat munkatársai képviselni tudják érdekeiket, ugyanis jelenleg nincs lehetőségük munkabeszüntetésre – az éhségsztrájk is azért tud megtörténni, mert az ebédidő nem tartozik a munkaidőhöz.