Megszavazták a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők. Az eset érdekessége, hogy a javaslatot eredetileg a Párbeszéd országgyűlési képviselői nyújtottak be.
Az eredetileg benyújtott javaslat indoklásként többek közt arra hívták fel a figyelmet:
„Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi jelentése szerint alig tíz évünk maradt arra, hogy a felmelegedést még a visszafordíthatatlanság határa előtt megállítsuk. Nincs tehát idő a semmittevésre, és nem mutogathatunk másokra: Magyarország lakosságát, természeti örökségét és jövőjét nekünk kell megoltalmaznunk azonnali cselekvéssel, nemzeti, európai és globális együttműködéssel. A kormány nem maradhat továbbra is az európai klímavédelmi erőfeszítések kerékkötője – arányos részt kell vállalnia a földi élet megmentésében.”
Az eredeti javaslatot azonban a parlamenti bizottságokban is többségben lévő kormánypárti képviselők addig toldozták-foldozták, amíg végül épp az ellenzéki képviselők számára vált vállalhatatlanná, így végül 119 igen és 51 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
Tordai Bence (Párbeszéd) úgy kommentálta az esetet:
„A Fidesz politikai hullarablóként bánt el a Párbeszéd klímatörvényével: megölte a kezdeményezést és elrabolta (szinte) minden értékét. Így már tudják támogatni a fidesznyikek, a felelős döntéshozók (az összes ellenzéki képviselő!) számára azonban vállalhatatlan lett a szavazásra bocsátott változata a klímatörvénynek.”
Érdemes kiemelni, hogy a Fidesz-KDNP klímatörvényével kapcsolatban korábban több szakmai szervezet is jelezte: elégtelennek tartják azt.
Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményben tudatta, hogy álláspontjuk szerint a kormányzat klímavédelmi céljai nem elégségesek, a most elfogadott törvény pedig mindössze az év elején elfogadott kormányzati éghajlat- és energiapolitikai tervek alapelveit és gyenge célszámait rögzíti.
Mint fogalmaztak:
„Egy jó klímatörvénynek irányt kell mutatnia a válságálló, energiahatékonyságra és megújulókra alapozott gazdasági szerkezetváltás, azaz az energiaátmenet számára, ami abszolút értékben csökkenti az erőforrás-felhasználásunkat és egyszerre szolgálja az energiához való biztonságos lakossági hozzáférést, az energiafüggetlenséget és a helyi gazdaságfejlesztést, egészséges környezetben.”
A szakmai szervezetek szerint ugyan tartalmaz előremutató elemeket is a törvény, ám célkitűzései nem elég ambiciózusak ahhoz, hogy érdemi választ adjanak a problémára, és hogy megfelelő ütemben csökkenjen a fosszilis energia felhasználása.
Emellett a törvény a vírusválság után szükséges zöld helyreállításra sem ad kellő választ.
A Párbeszéd törvényjavaslatához hasonló sorsra jutott az a szintén ellenzéki, az LMP által kezdeményezett javaslat, amely „Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról” rendelkezett – volna. Az Index kérdésére Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők addig enyhítették és lazították a benne foglalt célszámokat, mígnem „teljesen kiherélték” a javaslatot.
Egyébként végül ezt is 120 igen és 51 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
Áprilisban, a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló általános vita napján sem volt túl nagy a kormánypárti érdeklődés a téma iránt – az erről szóló beszámolónk ide kattintva olvasható.
