Pünkösd hétfőn a koronavirus.gov.hu szerint újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új típusú koronavírus–fertőzést, 527-re emelkedett az elhunytak száma, 2156-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 1209, az aktív fertőzöttek 41 százaléka, az elhunytak 59 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka budapesti. 417 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 25-en vannak lélegeztetőgépen.
Eközben globálisan immár csaknem 6,2 millió fertőzöttet tartanak nyilván, és több, mint 370 ezren hunytak el a járvány következtében a John Hopkins Egyetem összesítése szerint. Szokásos napi koronavírus összefoglalónkat olvashatjátok a nap témába vágó híreivel.
A héten tárgyal az országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetéséről
A héten esedékes három ülésnap közül a szerdain fogja tárgyalni az országgyűlés, a képviselők elmondhatják véleményüket a veszélyhelyzet megszüntetéséről, és a kormány által tervezett átmeneti intézkedésekről – vélhetően az ellenzéknek lesz egy-két szava a témában, tekintve hogy a veszélyhelyzet megszüntetése jelenleg tervezett formájában szemfényvesztés.
Amennyiben a kormány elfogadja a Semjén-féle törvényjavaslatot – ami minden bizonnyal így fog történni – az további rendeleti kormányzásra ad lehetőséget, ráadásul a kétéves munkaidőkeret is velünk marad, annyi változtatással, hogy Palkovics miniszternek kell majd döntenie arról, hogy melyik cég munkására vonatkozik a munkajog, és melyikre nem.
Mindazonáltal a Fidesz mindent elfogadó kétharmada mellett a kérdésnek nem biztos, hogy nagyon sok jelentősége van, legalábbis jelenleg, míg a kétharmad fennáll, és a képviselők lelkesen támogatják a kormányt – ami nem valószínű, hogy az elkövetkezendő években radikálisan megváltozna.
Brazíliában teljes őslakos közösségeket veszélyeztet a járvány
Brazília jelenleg a világ második legfertőzöttebb országa az Amerikai Egyesült Államok után, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy ellaposodna a járványgörbe – ami természetesen a legszegényebbeket sújtja leginkább, köztük a dél-amerikai ország őslakosait.
Sebastião Salgado, egy őslakosokat dokumentáló fotóriporter, aki rendszeresen fel is szólal érdekükben, úgy fogalmazott,
„egy népirtás előestéjén vagyunk”.
Az őslakosok rosszabbul férnek hozzá a Covid-19 elleni védekezéshez szükséges eszközökhöz, és noha sok esetben viszonylagos elzártságban élnek, legtöbbször van annyi kapcsolatuk a külvilággal, hogy a vírus bejusson a közösségekbe, azonban nagyon nehezen jussanak a betegek orvosi ellátáshoz.
Egy őslakosok érdekeit képviselő csoport szerint a betegek halálozási aránya 12,6 százalék, és ezer körüli fertőzöttről, valamint 125 halálos áldozatról tudnak. A brazil társadalomban mindent összevetve a betegek halálozási aránya 6,4 százalék, vagyis az őslakosok dupla akkora eséllyel halnak bele a betegségbe.
Az őslakosokkal foglalkozó szervezetek szerint egész népcsoportok kerülhetnek veszélybe a járvány miatt.
A helyzeten nem segítenek Jair Bolsonaro elnök szélsőségesen őslakos- és szegényellenes retorikája és intézkedései sem, ahogy az sem, hogy a betegséget rendszeresen lekicsinyli, és a leállás miatti gazdasági károk miatt aggódik inkább, miközben tombol a járvány az országban.
Lengyelországban és Csehországban a bányák az új járványgócok
Rengeteg új megbetegedést regisztrálnak bányászok körében, Csehországban a Darkov bánya munkásai közül 276 embernél regisztráltak új típusú koronavírust, ebben a bányászok családtagjai is benne vannak. A tárnákat ezért leállították, a járatokat pedig átszellőztetik.
Lengyelországban pedig immár több, mint háromezer fertőzöttet találtak a sziléziai szénbányákban, a régióban nyilvántartott fertőzöttek felét.
A bányákban szinte lehetetlen betartani a biztonsági előírásokat. Az egyik bányász úgy nyilatkozott,
„Az arcmaszkban lélegezni sem lehet, nemhogy dolgozni, lehetetlen betartani az előírt biztonsági távolságot. Mind egymáshoz vagyunk tapadva, és ez így megy az egész műszak alatt. Hordhatjuk a maszkot, de teljesen felesleges, ha a műszak után beállunk a zuhanyzóba, ahol vagyunk vagy százan. Ha pedig lent valaki eltüsszenti magát, az végigfut a vájatban”.
A két ország gazdasága – különösen Lengyelországé – nagyon erősen függ a széntől, energiatermelésük jelentős részét szénerőművek biztosítják, így amennyiben a bányákat leállítják, az súlyos gazdasági következményekkel járhat – ráadásul egy bányát nem is lehet egyik napról a másikra leállítani, és biztosítani kell az állagmegóvási munkálatok elvégzését is.
A járvány segíthet megszabadulni a brit legénybúcsú-hordáktól a kelet-európai nagyvárosokban
Jelenleg szinte teljesen leállt a nemzetközi turizmus az Európai Unióban, és amellett, hogy egy csomó bevétel kiesett, és az turisztikai ágazat komoly kihívásokkal kell, hogy szembe nézzen, lehetőség nyílik egy másmilyen újjáépítésre is.
A kelet-európai nagyvárosok – így többek között Budapest – évek óta szenvednek a bulituristák áradatától, miután a fapados repülőjáratok és a nyugati pénztárcákhoz mérten olcsó árak miatt az elmúlt években a turizmus ezen formája szinte élhetetlenné tették a belvárosokat.
Több ilyen nagyváros polgármestere így Karácsony Gergely is megnyilvánult a témában, a 444-nek úgy nyilatkozott,
„Egyetértek azzal, hogy most kell újratervezni a teljes budapesti turizmust, hogy fenntarthatóbb legyen, a szónak abban az értelmében, hogy a helyi lakosság és a turisták közötti érdekellentéteket kigyomlálja, és alkalmas legyen arra, hogy több turisztikai látványosságot kínáljunk fel a városon belül”.
Az elkövetkezendő időszakban valószínűleg a belföldi turizmus fog előtérbe kerülni a különböző utazási korlátozások miatt, így egy esetleges váltás könnyebben levezényelhető, mintha a nemzetközi utazások főszezonjában kellene meghozni a szükséges intézkedéseket.
A belföldi turizmus egyébként Magyarországon már elkezdett fellendülni, napról napra több a foglalás, és az országhatárok közé szorított emberek – már akinek van pénze és ideje nyaralásra – ismét felfedezték a magyarországi úticélokat, erről Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszélt az M1-en.
