A különleges gazdasági övezetekről vitázott ma többek között az országgyűlés, melynek keretében a kormánypártok magyarázták hogy milyen csodás a magyar gazdaság teljesítménye, és milyen jó lesz majd ha megszaporodnak a különleges gazdasági övezetek, miközben az ellenzék hevesen tiltakozott.

Magyarországon valamennyi földterület valamilyen település önkormányzatához tartozik, a fideszes érvelés szerint azonban egyes beruházások nagyobb hangsúlyúak, minthogy egy-egy településhez tartozzanak, így a megyei önkormányzathoz csatolják a különleges gazdasági övezeteket.

A fideszes érvelés, miszerint a különleges gazdasági övezetek többek között az adók igazságosabb elosztását szolgálják, hogy ez miért hiteltelen, arról itt írtunk bővebben.

A felvezetés után a vitán az első hozzászóló Hadházy Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője volt, aki Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségeinek megsegítéséről beszélt, valamint előadta a fideszes mantrát, miszerint ettől fog fellendülni a gazdaság, rengeteg munkahely teremtődik és őrződik meg, de az adók igazságos elosztásáról sem feledkezett meg, miközben részletekbe menően ismertette és dicsérte a javaslatot.

A Jobbik részéről Dudás Róbert és Z. Kárpát Dániel ismertették a párt álláspontját. Dudás szerint számos tekintetben egymásnak ellentmondó információkat hallanak a kormányzat részéről, ugyanakkor bizonyosan aggályosnak tartja többek között, hogy

• ez a törvényjavaslat különleges gazdasági területté nyilvánított területen a település önkormányzat törzsvagyonát csökkenti, mikor a településhez tartozó utakat, közterületeket miegymást a megye tulajdonába utalja,
• a Mötv. szerint a megyei önkormányzat területi feladatokat kell, hogy ellásson, míg így települési feladatokat is kap,
• megbillen a települési és területi önkormányzatok közötti egyensúly.

Emellett kifejtette, hogy a megyei önkormányzatok helyét meg kell találni a rendszerben, azonban az véleménye szerint biztos nem a jelenlegi, emellett a jobbikos politikus szerint az önkormányzatiságot erősítő törvényeket kell hozni, azonban a törvényalkotók nem erre törekednek.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország nemzetközi szempontból azért kedvelt befektetési célpont, mert a kormány olcsó munkaerővel vonzza ide a cégeket.

Így pedig már nem néz ki olyan szépen, hogy gombamód szaporodnak a külföldi cégek telephelyei.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik szónoka már más hangnemet ütött meg, kerek perec kimondta,

„önök lopni készülnek”.

Véleménye szerint a fideszesek meglopják

• a demokráciát – mert ellenzéki városvezetéseket hoznak kellemetlen helyzetbe,
• a magyar választók akaratát – mert a választók nem ezt akarták,
• és forintokat is kívánnak átcsatornázni olyan medrekbe, ahol fideszesek dönthetnek róla.

A képviselő szerint nincs biztosíték arra, hogy a különleges gazdasági övezetekben beszedett adókat úgy költik el a fideszes megyei önkormányzatok és arra, amire az embereknek valóban szükségük van, ott, ahol szükség van rájuk, és fennáll a veszélye annak, hogy a kormánypárti vezetésű településeknek fognak kedvezni.

Z. Kárpát is felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök olcsó munkaerővel és rugalmas munkajogi szabályozással csalogatja Magyarországra a külföldi tőkét, ami véleménye szerint méltatlan egy egykor büszke nemzetállamhoz, de riogatott külföldi vendégmunkásokkal is felszólalása során.

Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa szerint a valósággal köszönőviszonyban sincs a jobbikosok felszólalása. A képviselő elmondta, véleménye szerint a jobbikosok csak az önkormányzatok érdekeit néznék, ezzel szemben ők az egész ország érdekeit nézik, és a különleges gazdasági övezetek dicsérete mellett kifejtette, a munkaalapú társadalom jegyében annyi munkahelyet fognak létrehozni, amennyit a válság tönkretett.

Ezután a képviselő savazta egy kicsit a véleménye szerint segélyalapú, baloldali gazdaságpolitikát, majd közölte, hogy ők márpedig nem fognak adót emelni, hogy például feltétel nélküli alapjövedelemre költsék.

Sőt, csökkentik az adókat, hogy több pénz maradjon a vállalatoknál, amiről azt gondolja, hogy magasabb bérekre és fejlesztésekre fordítják majd a cégek.

A képviselő azt is kifejtette, a megyei jogú városok és a főváros továbbra is megkapják a helyi iparűzési adót, és más híresztelésekkel ellentétben a korábban megvalósult beruházásokra nem vonatkozik a szabályozás.

Harangozó Tamás az MSZP részéről elmondta,

„Ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében”.

Véleménye szerint hívhatjuk Lex Einstandnak is, mivel a kormány így a települések anyagi forrásaira teszi rá a kezét a fideszes többségű megyei közgyűlések útján. Felidézte, hogy Orbán 2018-ban elmondta, elégtételt fognak venni a választások után, és úgy gondolja, ez a törvény ennek a része.

Kiemelte: ezt a bosszút nem politikai ellenfeleikkel, hanem a településeken élő emberekkel fizettetik meg a kormánypártok.

Ha egy település tervezett bevételeit elveszik, munkahelyek szűnnek meg, közszolgáltatásokat építenek le, szociális vagy sport-támogatásokat vonnak meg, ez a tétje a törvénynek, a „többi csak duma”.

Ennek kifejtése után az MSZP-s politikus feltette a kérdést, hová lett Gulyás Gergely? Úgy látja ugyanis, hogy noha minden törvényjavaslatot Semjén Zsolt nyújt be, ha megnézi az ember a különleges gazdasági övezetekről szólót, akkor látni, hogy Gulyás Gergely jegyzi.

A miniszter holléte azért is érdekelte, mert azt mondta Gulyás, hogy a fővárosra és megyei jogú városokra nem vonatkozik – ezzel szemben az 1. paragrafus 4. bekezdéséből véleménye szerint egyértelműen kiderül, hogy számolnak a fővárosi különleges gazdasági övezetekkel is.

Így véleménye szerint Gulyás hazudott, mikor azt mondta, a megyei jogú városokra és a fővárosra nem vonatkozik a javaslat.

Ezért azt várta, hogy Gulyás bejelenti, visszavonják vagy módosítják a törvényt. Ezután Harangozó emlékeztetett arra, hogy a Fidesz több megyei önkormányzati képviselője is sikkasztott EU-s pénzeket, így félő, hogy hasonlóképp fognak járni a megyei önkormányzatokhoz utalt iparűzési adóbevételek.

A képviselő ugyanakkor azt is elmondta, hogy jobbikos kollégájához hasonlóan alkotmányellenesnek tartja a törvényt, és úgy gondolja, hogy az adóbevételek igazságosabb elosztására ennél jobbat is lehetne alkotni, ami részletesen rendelkezik a bevételekről – ha az lenne a cél.

A DK részéről Gyurcsány Ferenc elmondta,

„ha megöljük az önkormányzatokat, akkor minden bizonnyal megöljük a hazát.”

A volt miniszterelnök beszélt a szuverenitás fenntartásának fontosságáról, amit a Fidesz évek óta sulykol, ezután a nemzet mibenlétéről filozofálgatott, melynek végén arra jutott, hogy nem homogén nemzetállamok vagyunk, hanem a nemzeten belüli különböző emberek összessége.

Véleménye szerint első esetben nincs szükség önkormányzatokra, sőt, az egyesületeket, egyházakat is be kellene tiltani, valamint minden más lehetőségét emberek csoportjainak a szerveződésének.

Elmondta, a Fidesz azon dolgozik, hogy homogén nemzetállamot hozzon létre, ahelyett hogy tudomásul venné, hogy magyarok vagyunk mindahányan, azonban sokfélék – az államnak így a polgári szerveződés szabadságának védelmén kellene dolgoznia.

Ezzel szemben a kormány mindennemű szabadság felszámolásán dolgozik, és jelenleg a szabad önkormányzatok felszámolásánál tart.

Úgy gondolja, ez már csak azért is aggályos, mert az innováció ott lehetséges, ahol vannak szabadságjogok, a „nyugatos világban”, majd lebolsevikozta a Fideszt mielőtt a kormánypárt intellektuális és morális nehézségeiről elmélkedett, végezetül pedig kígyót-békát kiabált a kormányra.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője elmondta, ez a törvény nem a gazdaságfejlesztésről szól, és nem is az arányosságról, a kormány pedig már a „nemzeti kormány” szóösszetételt sem használhatja magára, miután a Kína érdekében álló Budapest-Belgrád vasútvonalra költik el a pénzt, melyből munkahelyeket teremthetnének.

A törvényjavaslat véleménye szerint a településeken lakó emberek meglopásáról szól.

Keresztes úgy látja, a Fidesz ismét a multicégeket szolgálja ki a társadalom helyett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor megyei jogú városoktól vesznek el adóbevételeket, akkor a megyei önkormányzatban olyanok fognak dönteni a pénzek elköltéséről, akiknek a megválasztásában a városlakók nem vettek részt, ez pedig nemcsak morális, de jogi szempontból is aggályos.

Kocsis-Cake Olivio szerint a javaslat illeszkedik a Fidesz elmúlt tíz évének politikájához, ami a hatalom és a pénz körül forgott, és arról szólt, hogyan lehet őket egymás segítségével szaporítani. Kritizálta, hogy a közvetlenül választott polgármesterek és helyi képviselők helyett megyei közgyűlések listán bekerült tagjai lesznek azok, akik akik a döntéseket meghozzák.

A politikus szerint ha az arányosabb forrásmegosztás lenne a cél, akkor az érintett polgármestereknek kellene megtárgyalniuk az adók elosztását, akárcsak a budapesti kerületek vezetői, akik bent ülnek a fővárosi közgyűlésben – azonban a Fidesz inkább a megyei közgyűlések fideszes többségét részesítette előnyben.

A képviselő szerint a javaslatot azért nyújtották be, hogy el tudják vonni az ellenzéki városok adóbevételeit, emellett

kifejtette, elképesztőnek találja, hogy a kormány a bankokhoz és a multikhoz hasonlította az önkormányzatokat, mikor a járvány elleni védekezési hozzájárulásról beszélnek.

Szél Bernadett független képviselő is felszólalt a vitán, mint mondta, a javaslat

„visszamenőleges hatállyal elkövetett választási csalás”,

tekintve hogy az őszi önkormányzati választásokon ellenzéki vezetést választó településeket károsítja meg, valamint arról is szót ejtett, hogy Gödön a Samsung gyár mutatja meg, hogyan lehet átgázolni egy település lakosainak akaratán, miközben kiszolgálnak egy multinacionális céget – nem törődve sem a társadalmi, sem a környezeti károkkal.

A vita lezárásáig nem sikerült a kormány és a Fidesz-KDNP képviselőinek meggyőzniük az ellenzéki képviselőket, nem veszik el Budapest és a megyei jogú városok adóbevételeit, ahogy arról sem, hogy nem Székesfehérváron lesz térkő a dunaújvárosi iparűzési adóból, így Orbán Balázs államtitkár a kormány képviseletében elmondta, a megfogalmazáson finomítani fognak még.

Végül az ország közigazgatási struktúrája, és az abból fakadó érdekellentétek ismertetésével zárta felszólalását, melyben kitért alkotmányossági, a választott képviselők legitimitását taglaló kérdésekre is a megyei közgyűlések, valamint a megyei önkormányzatok védelmében, és megemlékezett a pártokon átívelő közös munka fontosságától.

A koronavírus-járvány és a válság ürügyén bevezetett különleges gazdasági övezetek létrehozásáról és társadalmi-gazdasági hatásairól és a koncepcióra érkezett reakciókról rendszeresen írunk a Mércén, ezen cikkeinket erre a linkre kattintva éritek el, és hogy valójában mi lehet a kormány célja az ilyen területek kijelölésével, itt foglalkoztunk bővebben.