Tavaly májusban nyújtott be közérdekű adatigénylést a TASZ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) azzal kapcsolatban, hogy a személyes gondoskodást végző munkakörök közül hány státusz volt betöltve az állami fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonaiban. A kérést akkor elutasították, de végül megkapták az adatokat, és kiderült, hogy
már a lakók ellátását és a biztonságos munkakörülményeket is veszélyezteti az intézetekben tapasztalható szakemberhiány.
Ez sajnos nem meglepő, de most még több adat igazolja a szociális ágazat válságát – korábban már a KSH 2019-es adatai is azt mutatták, hogy a nemzetgazdasági ágak közül a humán egészségügyi és szociális ellátásban volt a legmagasabb a humánerőforrás-hiány.
A TASZ a közleményében elmagyarázta, hogy jogszabály határozza meg kötelező érvénnyel, hogy egy intézménynek minimum hány szakmai dolgozót kell foglalkoztatnia. Ha egy intézmény ennél kevesebbet foglalkoztat, akkor a kormányhivatal hatósági ellenőrzés során szankciókat szabhat ki.
A szervezet a közérdekű adatigénylés során 149 fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonáról kapott információt, amely megerősítette a jogsegélyszolgálatukra bejövő panaszok súlyát: a szociális ellátórendszer ezen szegmensét rendszerszintű munkaerőhiány sújtja, az intézmények még ennek a minimum létszámnak a teljesítésével is küszködnek.
Az adatokból kiderült, hogy a megvizsgált 147 intézmény közül 93-ban nem tudták biztosítani a rendeletben előírt szakmai létszámminimumot, és mindössze 56 intézményben nem hiányzott szakmai dolgozó. Tehát az intézmények több mint 62%-a a kötelező létszámnorma alatt működött 2019. július 1-én. A fogyatékos otthonokban 670, pszichiátriai betegek otthonaiban 245 szakmai dolgozó hiányzott összesen.
A TASZ hozzáteszi, a SZGYF a betöltetlen álláshelyek számát az engedélyezett álláshelyek tekintetében adta meg, így nem tudták, a dolgozók létszáma ennek értelmében hogyan viszonyul a jogszabályi minimumhoz. Végül külön rákérdeztek a fenntartónál a jogszabályban előírt szakmai álláshelyek számára is.
Az így kapott új adatokból kiderült, hogy 47 intézmény 20%-nál nagyobb munkaerőhiányt jelentett, 25 intézmény mondta azt, hogy 30% felett van a szakemberhiány, 10 intézményben volt 40% feletti ez az arány.
A szervezet eredményei szerint kiugróan nagy volt a hiány a szakemberekből a fővárosban (39%). Budapesten van olyan intézmény, ahol több mint 60, sőt van, ahol több mint 70%-os volt a szakemberhiány.
Megyei bontásban Budapest után Zala megyében (34%), Vas megyében (31%), Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (25%), valamint Komárom megyében (21%) hiányzott a legtöbb szakmai dolgozó.
Emellett közzétették a 10 legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő intézmény nevét is, így kiderült, hogy a Vakok Állami Intézete Komplex Rehabilitációs Intézményében 71 százalékos, a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézményben 64 százalékos, a Fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok Soroksári úti telephelyén 60 százalékos a szakemberhiány – ez a 3 legmagasabb az országban.
A TASZ megjegyzi, hogy az adatok több adminisztrációs okból is torzítanak, ezért összességében a konkrét számokat nagyfokú fenntartással kell kezelni, de a kiugró számok mindenképp jelzésértékűek.
„A statisztikai adatok nem mutatják meg pontosan a tényleges helyzetet, de hozzávetőleges képet mutatnak a bentlakásos szociális intézetek lesújtó helyzetéről. A torzulások ellenére az mégis látszódik az adatokból, hogy a terepen dolgozók aggodalmai a számokban is jelentkeznek már” – írja a szervezet közleményében.
Emellett pedig arra is felhívják a figyelmet, hogy ezek a problémák a járványügyi helyzetben még nagyobb problémát okozhatnak, hiszen az intézetek járványügyi gócpontoknak számítanak, és fennáll a veszélye annak, hogy sok dolgozó kerül betegállományba.
