A magyarországi helyi önkormányzatok több mint 50%-át képviselő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) tegnap tette közzé véleményét a Semjén Zsolt által kedden beterjesztett különleges gazdasági övezetekről szóló törvények módosító javaslatáról.
A Szövetség sajnálattal veszi tudomásul, hogy törvénytervezet benyújtása előtt a május 11-én tartott egyeztető tárgyaláson megfogalmazott észrevételeiket nem vették figyelembe az előterjesztésnél.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden éjszaka nyújtott be törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kormány az egész országra kiterjesztené a gödi modellt.
A Magyar Közlönyben április 17-én megjelent rendelet lehetőséget ad „a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében”, valamint” a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése és a meglévő munkahelyek megőrzése vagy új munkahelyek létesítése céljából” különleges gazdasági övezetek létrehozására. Ezzel az érintett településeknek az önkormányzat legfőbb bevételi forrását, a helyi iparűzési adó átadja a megyének.
A Magyar Közlönyben akkor olyan területekről volt szó, amelyeken a nemzetgazdaság által kiemelt jelentőségű beruházások folynak, a megye területének jelentős részére kihatnak gazdaságilag, segítenek megállítani a helyi munkanélküliséget és megtartják a munkaerőt, és nem mellesleg legalább 100 milliárd forint a teljes költségigényük.
A Semjén által benyújtott törvényjavaslat viszont már csak 5 milliárdról ír a korábbi 100 milliárd helyett, amellyel várhatóan jóval több önkormányzat lesz ebben érintett, tehát több település iparűzési adója vándorol majd át a megyei közgyűléshez – amelyekben egyébként jellemzően a kormánypártiak vannak többségben.
A TÖOSZ szerint több ponton is aggályos a tervezet. Egyrészt nem biztosítja a hatályos magyar joganyag koherenciáját, mivel oly módon vezet be szabályokat, hogy más törvény érintett rendelkezéseit nem módosítja, ez törvények közötti kollíziót (összeütközést, ellentétet) eredményez.
A törvény emellett, a különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen fekvő önkormányzati tulajdonban álló közterület, közpark, közút tulajdonjogát térítésmentesen, kártalanítás nélkül a megyei, fővárosi önkormányzat tulajdonába adja, csökkentve ezzel a települési önkormányzat törzsvagyonát.
Ez megváltoztatja az érintett település közigazgatási határait is.
A Szövetség kiemeli azt is, a kívánt cél eléréséhez képest, ami hivatalosan a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrehozása, aránytalan aránytalan a települési önkormányzat vagyonába tartozó meghatározott ingatlanok tulajdonjogának elvétele térítés- vagy kártalanítás nélkül. A támogatni kívánt beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok más módon is átkerülhetnek a megyei, fővárosi önkormányzathoz a hatályos jogi szabályozás szerint is (megállapodás, kisajátítás, ingyenes átadás).
Rámutatnak arra is, a módsítójavaslat életbe lépésével a megyei önkormányzat települési önkormányzati feladatokat is el fog látni, amelyet a megyei önkormányzati törvény nem tartalmaz, és ilyen módosítási indítvány sincs a törvényjavaslatban.
Problémának látják azt is, hogy a különleges övezetté nyílvánított területek megyei önkormányzathoz kerülése megtöri a településüzemeltetés és településfejlesztés egységes mivel, ezekben az ügyekben a megyei, fővárosi önkormányzatnak semmilyen egyeztetési kötelezettsége nincs, nem kötik a településfejlesztésre vonatkozó települési önkormányzati tervek, szabályok.
Továbbá a különleges gazdasági övezet törvényjavaslatban javasolt módon való szabályozás a település egységét is megtöri: egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülésére ad módot, amely jogalkalmazási gondokat is eredményezhet a település lakossága, valamint a településen működő vállalkozások, gazdálkodó és egyéb szervezetek számára.
„Szövetségünk szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén az adott településen érvényesülő kettős szabályozás mellett a települési polgármesteri és jegyzői államigazgatási hatásköröknek a megyei közgyűlés elnökéhez, főpolgármesterhez, illetve a megyei jegyzőhöz, fővárosi főjegyzőhöz telepítésével a hazánkban 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony.”
