Ma jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatója a koronavírus-járvány kitörését követő munkanélküliségi adatokról. Mint azt sejteni lehetett, jelentős mennyiségű munkahely szűnt meg márciusban, az áprilisi adatok pedig valószínűleg még ennél is drasztikusabbak lesznek.

A KSH adataiból a következők kiderülnek ki:

• 2020 márciusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 442 ezer fő volt, ami azt jelenti, hogy egy hónap alatt 56 ezer ember veszítette el a munkáját. Ez azonban hivatalosan túlnyomórészt nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát (az előbbiekét 2 ezer, az utóbbiakét 54 ezer fővel) növelte, a munkahelyüket elvesztett személyek nagy többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni.
• Mivel tehát hivatalosan csak 2 ezer fővel nőtt márciusban a munkanélküliek száma, átlagos létszámuk összesen csak 168 ezer fő volt (amihez képzeletben hozzáadhatunk még 54 ezret)
• 2020 első három hónapjában a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6% volt, majdnem mint egy évvel ezelőtt (viszont sokkal több az inaktív ember).
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint március végén az egy évvel ezelőttihez képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 0,9%-kal, 281 ezer főre nőtt
• A munkahelyek elveszítése leginkább a 15–24 éves korcsoportot érintette:  köztük a munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,4% volt, vagyis a munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki.
• A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,5, valamint 2,3%-os értékekkel. A legmagasabb, 7,1%-os munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,5 százalékponttal, 6,2%-ra emelkedett.