A válsággal fellépő pénzhiány előkészítheti a terepet a kormányközeli vállalkozók további gazdagodásának – írja hétfői elemzésében a G7.
A koronavírus-járvány okozta válság törvényszerűen legyengít számos céget, amelyek likviditási gondjaik miatt hamar a „nagyobb halak” felvásárlási célpontjaivá válnak. Magyarországi kontextusban ez gyakolratilag azt jelenti, hogy a picaról megélő cégek kiszolgáltottá válnak az olyan, kormányzati hátszéllel rendelkező vállalatoknak, amelyek olyankor is készpénzt tudnak mozgósítani, amikor mások megroppantak a gazdasági összeomlás miatt.
Mint a G7 írja, a mostani válság jellege miatt az nehezen képzelhető el, hogy külföldi érdekeltségeket vásároljanak fel magyar befektetők, mert a rövid, sokkszerű leállás sokkal érzékenyebben érinti a kisebb helyi szereplőket, mint a nagyobb tőkeerős multikat.
Arra azonban sokkal inkább számíthatunk – mint azt a portál által idézett Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslata is prognosztizálja -, hogy sok cég eltűnhet, és az erősebbek megvásárolhatják az aktuálisan gondokkal küzdő társaságokat.
A kamara várakozásai szerint tehát ha lesz felvásárlási hullám, akkor a meggyengült magyar cégeket vehetik meg olyan magyar cégek, amelyek jobban ellen tudnak állni a mostani válságnak és van kellő pénzük ahhoz, hogy befektessenek. Ebben a körben pedig kifejezetten felülreprezentáltak a kormányközeli vállalatok.
Elsősorban az építőiparban lárványos az, hogy a NER-cégeknek mennyire sok elkölthető pénzük van. A G7 felsorolása szerinta Mészáros és Mészáros Kft. 60 milliárdos tartalékkal rendelkezik,a szintén Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft 10 milliárddal, de jelentős mozdítható pénze van a Garancsi István és Sheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt-nek, és a Duna Aszfaltnak is. Emellett elég jól el volt látva pénzzel a szintén kormányközeli cégek közül a Puskás Satdiont jegyző két vállalat, a Záév illetve a Magyar Építő, valamint a Penta, a Belfry és West Hungária Bau Kft. is.
Valódi átrendeződsére azonban inkább a vendéglátásban kell számítani, ahol lényegében egyik pillanatról a másikra omlott össze a cégek piaca. És bár ezekben az ágazatokban nincs olyan meghatározó érdekeltsége a kormányközeli vállalkozóknak, mint mondjuk az építőiparban, de a G7 szerint arra is számítani lehet, a likvid eszközökkel jól ellátott cégek vagy vállalkozók ezt az időszakot próbálja meg felhasználni arra, hogy új területre lépjen be.
Mészáros Lőrinc tőzsdei cége például bármit vásárolhat, hiszen eddig is ezt tette, és a stratégiában rögzített célja is ez.
Mint a G7 rámutat, a most bajba jutó, kiszolgáltatottá váló cégek jelentős része jó időben juttatott friss forrással könnyen egyenesbe jöhetnnek, és ismét jól teljesíthetnének, de a magyar kormány eddig semmilyen komolyabb intézkedést nem hozott e tekintetben, így nagyobb az esély arra, hogy a pénzhiány beköszöntével a közpénzből felhízlalt „nagyok” rá tudnak majd rabolni a piacra.
Mindeközben ellenzéki válságkezelő javaslatok sora (hétfőn Botka László tűzte zászlajára ezt az elképzelést) szorgalmazná, hogy a tőkeerős magyar vállakozók – élükön Mészáros Lőrinccel – szálljanak be a válság által a gazdaságból kieső pénz pótlásába, ám eddig nemhogy nem kötelezi erre őket a kormány, hanem olykor olykor a rosszul menő üzletek is átvállalja tőlük: példának okáért nemrég fejeződött be a Mátrai Erőmű 17 milliárdos állami visszavásárlása, amellyel jelentős veszteségtől mentették meg Mészáros Lőrincet.
