Izraelben Avigdor Liberman bejelentette, hogy pártja, az Izrael a Hazánk régi szövetségese, Benjamin Netanjahu miniszterelnök helyett Beni Gancot, a helyben centristának számító Kék-Fehér választási szövetség jelöltjét fogja miniszterelnöknek javasolni – írja a Jerusalem Post.
Ezzel úgy látszik, véget érhet Netanjahu több, mint tíz éves kormányzása, miután a Knesszet tagjai között 61-58 arányban alul maradhat Ganccal szemben, így Reuven Rivlin elnök az utóbbit fogja kormányalakításra felkérni.
That’s it. Lieberman endorsed Gantz as PM. Gantz has 61 endorsements to Netanyahu’s (expected) 58 (turncoat Orly Levy abstaining).
Lieberman and the Joint List joining together behind Gantz. Incredible— Anshel Pfeffer (@AnshelPfeffer) March 15, 2020
Ahogy a Haaretz izraeli lap munkatársa is megjegyzi bejegyzésében, ez váratlan fordulat, miután az egy éven belül harmadszorra megrendezett választásokon ismét a miniszterelnök és pártja kapta a legtöbb szavazatot, noha ismét koalíciós kényszer mellett. A legváratlanabb azonban a Netanjahutól is jobbra helyezkedő Liberman támogatása.
Noha matematikailag tiszta a helyzet, Rivlin elnök mégis egy egységkormány létrehozását sürgeti, többek között a koronavírus jelentette válságra hivatkozva, így kedden találkozni fog Ganccal és Netanjahuval, hogy részletesen átbeszéljék a helyzetet, mindazonáltal már vasárnap estére is összehívott egy válságtanácsot.
Gancnak nem lesz könnyű dolga a kormányalakítással, mert saját pártjában is több képviselő viszolyog a gondolattól, hogy az arab kisebbségeket képviselő politikai erőkkel közösködjenek, ugyanakkor a Kék-Fehérnek ez az egyetlen lehetősége a kormányalakításra, melyben a hivatalosan baloldali pártok is részt vennének.
Izraelben egy éven belül háromszor tartottak választásokat, miután Netanjahu megkerülhetetlen tényező maradt, ugyanakkor egyszer sem sikerült többséget szereznie a parlamentben, a Knesszetben, az ellenzéki pártok azonban nem voltak képesek megállapodást tető alá hozni.
Noha a most összeálló szivárványkoalíció nem az a szélsőjobboldal, amit Netanjahu és pártja, a Likud is képvisel, és bírja az arab pártok támogatását, nem valószínű, hogy hatalomra kerülésük esetén sokkal jobbra fordulna a nem zsidó kisebbség és a megszállt területeken élők helyzete.
Az izraeli politikában ugyanis hiába hivatkoznak oldalakra, a politikai erők elenyésző részén kívül konszenzus mutatkozik az állam apartheid-politikája és a megszállt területek további megszállás alatt tartása terén. Így mikor Gancot és pártját centristaként aposztrofálják, nem szabad elfeledni, hogy ez izraeli viszonylatban érvényes.
Netanjahunak a szélsőjobboldali uszítás mellett törvényileg büntethető tételek is vannak a bűnlajstromán: január végén hivatalosan is vádat emeltek Netanjahu ellen vesztegetés és a közbizalom megsértésének ügyében. Netanjahut a legfőbb ügyészség azért vádolja korrupcióval, és a hivatali visszaéléssel gyakorlatilag azonos „bizalomsértéssel” (angol jogi formula szerint breach of trust), mert összesen 264 ezer amerikai dollár (81,1 millió forint) értékben fogadott el hosszú hivatali ideje alatt különböző nagy értékű ajándékokat (a vádirat szerint drága pezsgőt és szivarokat is), nagyvállalkozóknak tett szívességekért cserébe, holott mindez egy izraeli miniszterelnök számára törvény által tiltott tevékenységnek minősül.
Az izraeli politikai helyzetről és az egymás után sorjázó választásokról rendszeresen beszámolunk a Mércén. A legutóbbi választás részletes elemzését itt tudjátok elolvasni, további anyagainkat pedig itt találjátok.