Megvan a megoldás a börtönök túlzsúfoltsága miatt fizetendő kártérítések problémájára, legalábbis kormányzati szempontból – azok a bizonyos „mobilbörtönök”, melyekről a Mércén is beszámoltunk, voltaképpen konténervárosok lesznek, vette észre a 168 óra.
Ahogy a lap írja, az építkezést megkönnyítő eljárások több területen is kiemelt nemzetgazdasági szempontú beruházássá minősülnek, hogy mihamarább felállhassanak a raboknak szánt konténervárosok.
Ez megkönnyíti a közművek bekötését, nem kell tervpályázatot kiírni egy rakás dologra, és a használatbavételi engedélyek megszerzése is könnyebb, hovatovább településképi szempontból sem kell engedélyeztetni a létesítményeket, se véleményezési, se bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 27-i Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány 30 milliárd forintot bocsát a Belügyminisztérium (BM) rendelkezésére annak érdekében, hogy a börtönök jelenlegi túlzsúfoltságát megoldja. Gulyás átmeneti „mobilbörtönök” létrehozásáról beszélt, valamint örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés 25-én elfogadta a börtönkártérítések felfüggesztéséről szóló törvényt, amit mind a Fidesz és a hozzá köthető törpepártok, mind a Jobbik képviselői megszavaztak. Az ellenzék többi része nem volt jelen a szavazásnál.
A börtönök konténervárosokkal való kibővítése a 168 óra szerint külföldön is bevett gyakorlat a börtönök zsúfoltságának enyhítésére, ugyanakkor a „külföld” igen széles kulturális és földrajzi határokat jelöl, így érdemes megemlíteni azt is, hogy külföldön sok helyen azzal harcolnak a börtönök zsúfoltsága ellen, hogy nem csuknak le embereket apróságok miatt indokolatlanul hosszú időre.
Magyarországon egyelőre nem ez az irány sajnos, pedig ahogy az a Helsinki Bizottság anyagából is kiderül, számtalan lehetőség állna a kormány előtt, hogy csökkentse a zsúfoltságot, és ezek közül a konténervárosok építése csupán az egyik, és messze nem a legkívánatosabb – az ugyanis a bebörtönzöttek számának csökkentése lenne.
Mindemellett problematikus az is, hogy a konténerbörtönök mindössze átmeneti megoldást nyújthatnak, míg a férőhelyproblémák meg nem szűnnek, ehhez pedig az igazságszolgáltatási gyakorlat átalakítására, vagy börtönépítésekre lenne szükség. A magyar kormány vélhetően az utóbbi irányba mozdulna, ahhoz viszont megint csak irdatlan mennyiségű pénzre lesz szükség.
Arról nem is beszélve, hogy az olcsó megoldásként tálalt konténerbörtönök külföldi tapasztalatok alapján nem is olyan olcsók.
Az mindenesetre bizonyos, hogy a kormány viszonylag gyorsan létesíthet ily módon új férőhelyeket, ezzel pedig megnyerheti a csatát, melyet egyoldalúan indított a „börtönbiznisz” ellen, miszerint a propaganda szerint civil szervezetek és börtönlakók karöltve fejik az államot a börtönök zsúfoltságára hivatkozva.
Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány, valamint a kormánypárti média év eleje óta szajkózza, hogy sérti az „emberek” igazságérzetét, hogy a börtönviselt rabok kártérítést kaphatnak a büntetésvégrehajtási intézményekben tapasztalható áldatlan állapotok miatt.
A kormányzati kommunikációnak oly hangsúlyos elemévé vált a téma, hogy többek között erről is lesz szó a soron következő nemzeti konzultációban, noha a kártérítések épp egy olyan törvény alapján ítélhetők oda, melyet a Fidesz fogadott el. Emellett érdemes megjegyezni, hogy amennyiben sok a kifizetés, az nem azt jelenti, hogy a kártérítési rendszer a hibás, sokkal inkább arról szól, hogy rendszerszintű a túlzsúfoltság.
Az érintett helyszínek, ahol konténerekkel bővítené a kormány a kapacitást, az állampusztai, a szirmabesenyői, a kiskunhalasi, a baracskai, a dunaújvárosi, a soproni, az algyői, a tiszalöki, a baracskai, a tököli és a veszprémi BV-intézetek.
