A kormány kommunikációját év elejétől kezdve az dominálja, hogy ellenzik a börtönkártérítések és a gyöngyöspatai szegregáció utáni kártérítés kifizetését – hiába születtek már jogerős ítéletek ezekben az ügyekben. A Policy Agenda a témához kapcsolódva készített egy felmérést arról, hogy 2006-tól kezdve hogyan változott Magyarországon a jogrendszer és a kormányzat viszonya.

„A nemzetközi adatbázisokat megvizsgálva nyilvánvaló, hogy 2010 óta folyamatosan romlott az igazságszolgáltatás helyzete Magyarországon. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a kormányzat az igazságszolgáltatást minél nagyobb kontroll alá akarja helyezni, ami ellen az Európai Unió sem tudott tenni. Nagy kérdés, hogy sikerül-e ezt a folyamatot megállítani vagy az igazságszolgáltatás teljesen a kormány ellenőrzése alá fog kerülni” – áll a szervezet közleményében.

A vizsgálat során a Policy Agenda a legnagyobb nemzetközi adatbázisokat elemezte, amelyek mind-mind objektív értékeket közöltek a jogrendszerre és a bíróságokra vonatkozóan nemzetközi szinten.

A Varieties of Democracy (V-Dem) az igazságszolgáltatást ért kormányzati támadásokat – korrupció, inkompetens vagy politikai indíttatású döntések stb. – vizsgálta több országnál, köztük Magyarországon is. 2010 előtt közel voltunk a maximális értékhez, vagyis szerintük nem voltak ilyen támadások.

2010-ben hirtelen esés figyelhető meg, több mint 1 egész értéket esett a mutatónk. Azóta nagyjából ezen az értéken (2,5) mozog, azaz jelentős mértékben megnőttek a nyilvánosság előtt zajló támadások az igazságszolgáltatás ellen 2006 óta.

Másodikként a World Justice Project (WJP) két változóját nézte meg a szervezet, amely a polgári és a büntető igazságszolgáltatás kormányzati befolyástól való függetlenségének értékeit vizsgálta. Itt 0 és 1 közötti besorolás volt; minél közelebbi az érték az 1-hez, annál függetlenebb az ország igazságszolgáltatása a kormányzattól.

2012 előtt nem áll rendelkezésre adat, de az így is jól látható, hogy az akkori viszonylagos független igazságszolgáltatás helyzete sokat romlott 2019-re. A polgári igazságszolgáltatás 46%-kal, a büntető igazságszolgáltatás pedig 50%-kal vett fel rosszabb értéket ezeken a területeken.

A Policy Agenda a Global Competitivness Index (GCI) értékeit is megvizsgálta, amely azt mutatta ki, hogy 2007 és 2017 között milyen mértékben volt független az igazságszolgáltatás a kormánytagok, állampolgárok vagy cégek befolyásaitól – az 1 az erősen befolyásolt, a 7 a teljesen független állapotot mutatja. Ez tehát nem kizárólag a kormányzati befolyást jelenti, de így is árulkodhat az igazságszolgáltatás veszélyeztetéséről.

Az ábra Magyarországon kívül a többi V4 tagország, valamint Németország és Franciaország értékeit mutatja. Látszik, hogy míg a német és francia eredményektől jócskán elmaradunk, 2007 és 2009 között még a mi helyzetünk volt a legkedvezőbb a V4-ek között. 2010-ben viszont Lengyelország megelőzött minket, 2014-ben pedig Csehország is.

Magyarországon 2012-ig folyamatosan romlottak az eredmények és egy rövid javulás után (2013-2014) 2015-től újra a romló tendencia figyelhető meg. A 2007-es 4,4-hez képest (ami főleg Németországot nézve akkor sem volt ideálisnak mondható) jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg; 10 évvel később már csak 3,2 a kapott értékünk.