Miután az Európai Unió elrendelte, hogy a mobilgyártóknak szabványos töltőcsatlakozót kell az EU-ban forgalmazott telefonjaikba építeniük – ami leginkább a kizárólag önmagával kompatibilis megoldásairól ismert Apple részéről váltott ki hangos tiltakozást – újabb szabályozásával vélhetően széles körű iparági ellenállással nézhet szembe.
Arra kötelezné ugyanis az EU a mobiltelefonok gyártóit, hogy tegyék lehetővé új készülékeikben a felhasználók által is elvégezhető, otthoni akkumulátorcserét
– írja a Napi.
Ezzel a lépéssel az Unió egyértelműen a mobiltelefonok gyártóinak arra, az elmúlt években elharapódzott gyakorlatára kíván reagálni, hogy a telefonokon gyakorlatilag már semmit sem tud a felhasználó megjavítani vagy cserélni, sőt, a független szervizek is egyre komolyabb akadályokba ütköznek.
A gyártók azonban jól járnak a szétszedhetetlen telefonokkal, mivel így irreálisan magasra tudják belőni a javíttatási költségeket – mind befektetett energia, mind pénz szempontjából – arra ösztönözve a vásárlókat, hogy inkább kisebb hiba esetén is cseréljék le a készüléket.
Ráadásul az akkumulátorok azok az alkatrészei a mobiltelefonoknak, melyek rendeltetésszerű használat mellett is folyamatosan veszítenek a teljesítményükből, így még ha a hardver többi része nem is hibásodik meg, néhány év alatt a korábban jól működő készülék egyre használhatatlanabb lesz.
A rendszeres töltés-kisülés ciklusoktól ugyanis az akkumulátorok celláinak tárolókapacitása a technológiából fakadóan csökken, ez pedig a felhasználó oldalán úgy jelentkezik, hogy a telefont, mely új korában két-három napot is kibírt, néhány óránként újra kell tölteni.
Azonban míg régebben – akár két-három éve – bevett gyakorlat volt, hogy a felhasználó maga cserélhette az akkumulátort, és jobbára az Apple és néhány más gyártó házilag javíthatatlanra tervezett készüléke jelentette a kivételt, melyeken nem lehet akksit cserélni, mára dominánssá vált a gyári összeszerelés.
Ráadásul olyan gyakorlatra is fény derült, hogy a hardver teljesítményét a gyártó – konkrétan az Apple, de vélhetően más cégek is – szoftveres megoldással gyengítik, mikor egy új modell megjelenik a piacon, így ösztönözve a vásárlókat a fogyasztásra.
Ezzel azon kívül, hogy a fogyasztókat kizsebeli, az is probléma, hogy jóval nagyobb a környezeti terhelése az eszközök cserélésének, mint javításának, és gyakorlatilag mindenki rosszul jár vele a gyártón, valamint a gyártó részvényesein, tulajdonosain kívül.
És nem csupán a gyártás, valamint a leszállítás során szennyezik a környezetet az új termékek, de az eldobott – adott esetben kis javítással tovább használható – elektronikai hulladék a perifériaországokban köt ki, ahol súlyosan egészség- és környezetromboló rabszolgamunka keretein belül nyerik ki belőle a használható nyersanyagokat.
A Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint anyaszervezetük, a Friends of the Earth már régóta tiltakozik a tervezett elavulás ellen, mely nem csupán a mobilok, de egyéb elektronikai és műszaki eszközök esetében is komoly problémákat jelent úgy a felhasználók, mint a környezet számára.
Mint honlapjukon írják,
„Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik, miközben az elromlott eszközök csak kevesebb mint felét javítjuk meg. A hulladék jellemzően Távol-Keleten vagy Afrikában köt ki, ahol súlyos környezet- és egészségkárosító módon bontják szét. Ez azonban csak a történet vége. Az eszközök előállítása és használata még nagyobb teher a bolygónak. A világ anyagfelhasználása 2017-ben kilencven milliárd tonna volt, azaz fejenként – beleértve a csecsemőket is – tizenkétezer kiló!”
