Már január végén gondot okozott az eszközbeszerzés több kórházban: nem jutott pénz gyógyszerekre, steril anyagokra, varrófonalra, miután a kormány – a korábbi évekkel ellentétben – tavaly decemberben nem fizette ki az adósságaikat – írja a Népszava.

A kórházak igazgatói az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) fordultak útmutatásért, a folyamatot azonban lassította, hogy először az Emberi Erőforrások Minisztériumához, onnan pedig a Pénzügyminisztériumhoz került az ügy. Így a számlák feloldásáig végül 10 nap telt el, amikor már volt olyan intézmény, ahol a raktárkészletek egy-két naposra apadtak.

A pénzhiány súlyos helyzetek elé állíthatja a kórházakat: a törvények ellentmondásos helyzetet teremtenek, az egyik ugyanis tiltja a fedezet nélküli vásárlást, a másik viszont előírja, hogy a beteg nem maradhat ellátatlanul. Egy gazdasági igazagtó arról számolt be a lapnak, hogy nemrég egy 35 éves férfit vittek be a kórházba botulizmussal (ez egy veszélyes bénulásos betegség), a kezeléséhez szükséges egyik gyógyszer azonban éppen hiánycikk volt Magyarországon.

„A kezelőorvos arról győzködött, hogy beszerezhetjük éppen, de csak a készítmény ideszállítása kétmillió forint. A havi keretünket már rég elköltöttük. Ha nem hozzuk be a készítményt, a férfi meghal. A tét: börtönbe vihetnek, vagy halálra ítélek egy fiatal embert. Aláírtam ezt is, ahogy a többit, amit elém tesznek. Minden ilyen túlköltésről szóló papírhoz, amiből számos van még az asztalomon, megvan a magam magyarázata”

– mondta a lapnak az igazgató, aki arról is beszélt,

a mostani helyzetben csak az olcsón és gyorsan orvosolható bajokkal érkezők nem okoznak az intézménynek súlyos gazdálkodási a krízist, minden egyéb, kicsit bonyolultabb eset biztos ráfizetés.

Egy nagyobb, megyei kórház nagyságú intézmény évente körülbelül 20 milliárd forintot kap az államtól, aminek a 70-80 százalékát bérre, illetve „dologi költségekre”, vagyis a közműszámláktól az infúziókon át a műtétekhez szükséges eszközökig sokféle fogyóeszközre költik. Emellett évente 40-80 ezer fekvő-, és egymillió járóbeteg kezelését is elvégzik, de az, hogy hogy pontosan mennyi és milyen súlyos eset érkezik, csak év végén derül ki, így az ellátás költségei előre szinte megjósolhatatlanok.

A Népszava számításai szerint egy átlagos kórházi beteg ellátása kb. 267 ezer forintba kerül, egy járóbetegé pedig 4 ezer forintba. Ezek az összegek azonban csak az átlagos, könnyű és szövődménymentes esetekre (pl. vakbélműtétekre, vérnyomás-beállításra) vonatkoznak, míg egy balesetet szenvedett ember ellátása ennek többszörösébe, akár 10 millió forintba is kerülhet a kórháznak.

A lapnak egy főigazgató arról számolt be, csak az évi mosatási költség 150-160 millió forint ( új ágyneműre pedig nincs pénz), gyógyszerre egymilliárdot, varrófonalra, protézisekre, műtőben használatos eszközökre, injekciós tűkre kétmilliárdot is elköltenek, további százmilliós összeg megy laborra.

De a szakemberhiány miatt gyakran a műtétekhez és egyéb orvosi ellátásokhoz  munkaerőt is kell „vásárolni”, ami szintén szűkíti az eszközökre költhető keretet.

A Népszavának nyilatkozó főigazgatók szerint a pénz útja erősen kontrollált, mivel beszerezni csak közbeszerzéssel lehet, a pályázatot pedig ellenőrzi az ÁEEK és a Miniszterelnöki Hivatal. Ahogy arról nemrég írtunk, a beszállítók felé felhalmozott tartozások is veszélyeztetik a kórházak működését, a forrásszűkét pedig tetézték az áfaváltozások és a forint drágulása is.

Mivel a kórházak által felhalmozott tartozások évről évre nagyobb feszültséget okoznak, tavaly az Állami Számvevőszék közölte: rendet kell rakni a kórházak gazdálkodásában, ezért folyamatosan ellenőrzés alatt tartja az egészségügyi ágazatot. A tavalyi ÁSZ-jelentésből kiderült, hogy az ellenőrzött kórházak gazdálkodása nem felelt meg a közpénzek felhasználására vonatkozó követelményeknek, a jellemző hiányosságok és szabálytalanságok pedig azt mutatják, hogy a kórházak vezetői az egyértelmű első számú felelősségük ellenére nem fektettek kellő hangsúlyt a gazdálkodási területre.

Persze a fent említett nehézségek fényében nehezen elképzelhető, hogyan is lehetne szabályos a kórházak működése. Mindeközben az egészségügyi dolgozók bére még mindig méltatlanul alacsony, az ellátórendszer pedig romokban hever.