Közel négy hónapja kezdte meg Törökország az észak-kelet szíriai, autonóm kurd terület, Rojava elleni offenzíváját, a Béke Forrása hadműveletet. A Donald Trump parancsára kivont amerikai egységek helyére bevonuló törökök és törökökhöz köthető egységek a „biztonságos zóna” megteremtésének jelszava alatt fosztogatásokba és etnikai tisztogatásokba kezdtek.
Eleinte a bevonuló seregek elől menekülők által üresen hagyott otthonokat pakolták ki, amikor azonban ezek fogyatkozni kezdtek,
az ott maradt helyiek közül is többen rabló portyáik áldozatául estek.
A bevonuló török csapatok mellett a térséget több csapás is érte az elmúlt időszakban. A Szíria más részein is folyó harcok és az amerikai szankcióknak köszönhetően romló gazdasági helyzet is súlyosan érinti a térséget. Emellett az ENSZ civileket határokon át segélyező műveletének január 11-i lejárta után, annak meghosszabbítása körül kialakult viták is elsősorban az észek-keleti régió ellátó pontja körül folytak.
A gazdaság az összeomlás szélén áll
Rojava vezetése több lépést tett, hogy a szír font mélyrepülése, a kiújult Idlib környéki összecsapások, Libanon destabilizálódása és az amerikai szankciók miatt romló gazdasági helyzetet ellensúlyozza. Többek között korlátozták a térségből exportálható állatállományt, ezzel elfogadható szinten tartva a hús árát és megakadályozva az élelmiszerhiányt.
Szíria az amerikai szankciók miatt nem juthat legálisan dollárhoz, ami a térség egyik legfontosabb elfogadott, viszonylag értékálló fizető- és általános váltóeszköze. A helyi lakosok eddig elsősorban libanoni rokonaikon vagy üzletfeleiken keresztül jutottak a nemzetközi valutához. Azonban a Libanonban kialakult válságos helyzet, ami során először limitálták, majd teljesen meg is szüntették a dollárfelvételt, elapasztotta ezeket a forrásokat.
A szír font (köznapi nevén líra) január közepén érte el mindenkori mélypontját, ekkor 1 amerikai dollárért 1000 lírát kértek a feketepiacon, ami a 2011-es 47 lírához képest elképesztő zuhanást jelent. (A hivatalos váltóoldalak szerint az árfolyam 515 dolláron áll, ami a szankciók kezdetekor befagyasztott 2017-es érték.) Az Észak-Kelet Szíriai Autonóm Kurd vezetés ezért az alapvető élelmiszerek, mint a cukor, tea, olaj, rizs és csecsemőtápszer felhalmozását, és azok beszerzési áron való, fejadag alapú kiosztását is elrendelte.
Az első csökkentett árú elosztóközpontot a harcok által különösen érintett Kobanîban nyitották meg. Kobanî helyzete akkor indult a többi nagyvárosnál nagyobb ütemben romlásnak, amikor a török erők lebombázták a várost Nyugat- és Kelet-Szíriával összekötő M4-es főutat.
Az üzemanyag, a földgáz és a kenyér ára ugyan nem emelkedett, de a piac negatív tendenciái és az árak emelkedésétől való félelem miatt
a vezetés az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges termékek állami disztribúcióba vétele mellett döntött.
Ezek mellett biztosítani fogják az építőanyagokat és a terület rekonstrukciójához szükséges eszközöket is, hogy elkerüljék azok árának emelkedését.
A folyamatos harcok miatt azonban egyre nagyobb szükség van az ENSZ által nyújtott egészségügyi támogatásokra is. Az eddig hat éve tartó támogatási időszak legutóbbi megállapodásának lejárta után január 10-én kellett volna döntést hoznia az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT), azonban azóta sem sikerült megállapodásra jutni a további támogatásokról.
Humanitárius katasztrófába sodorhatja az orosz vétó Szíriát
Az ENSZ BT tagjai közül Belgium, Kuvait és Németország csatlakozott az állandó tagok közül az Egyesült Királyság, Franciaország és az USA tervéhez, ami szerint a meglévő négy (két török, egy iraki, egy jordániai) mellé egy ötödik, segélyszállítmányok átléptetésére alkalmas határátkelő pontot nyissanak.
Azonban január folyamán a biztonsági tanács többszöri egyeztetések ellenére sem tudott egyhangú döntést hozni abban, hogy hogyan juttassák el Szíriába a szervezet nyújtotta orvosi segítséget. A legnagyobb vita a Rojava határán fekvő iraki határátkelő pont, Al-Ya’rubiyah körül alakult ki.
Oroszország, mint a szír kormány egyik legnagyobb támogatója és Kína, aki az oroszokat követi a térségben kialakult kérdésekben, megvétózta az iraki és jordániai átadási pontok fenntartását és egy új átkelő létesítését, a BT pedig az újabb vétó megelőzése érdekében az eredeti tervezetben szereplő egy év helyett mindössze hat hónapra hosszabbította meg a segélyezési akciót.
Ennek köszönhetően jelenleg 400.000 orvosi eszköz vesztegel az iraki határnál, az ENSZ szerint így észak-kelet Szíriában közel 1,5 millió szíriai állampolgár kel fel minden reggel úgy, hogy nem lehet biztos benne, hogy megkapja-e a szükséges egészségügyi ellátást.
Az országban mintegy 11 millió ember szorul egészségügyi segítségre, a lakosság 83%-a pedig a szegénységi küszöb alatt él. A segélycsomagokra azokban a térségekben lenne a legnagyobb szükség, amik nem az Aszad-kormány irányítása alatt, hanem a lázadók, vagy Rojava esetében a kurd autonóm szerveződés alatt működnek. Így azzal, hogy a kormány kezébe kerül a segélyek elosztásának joga, egyfelől ezek a lázadókhoz nem tudnak időben a megfelelő helyre eljutni, másfelől például a kurd vezetés alkudozásba kényszerülhet értük.
Az orosz ENSZ nagykövet reakciója a biztonsági tanácsban a vádra, miszerint humanitárius katasztrófát okozhat a segélyezés ilyen típusú korlátozása, az volt:
„Teljesen fölösleges a jajveszékelés, hogy mindjárt kitör a katasztrófa, ha bezárunk átkelőket, mert az ország északkeleti részébe Szírián belülről érkezik majd segítség, a terület nagy részét a szíriai kormány tartja az ellenőrzése alatt.”
Maradjunk meg a hegyeknek
A térség és Kurdisztán túlélése a mindennapos életet segítő támogatói csomagok mellett nagyban függ a külföldi sajtó, országok és közvélemény támogatásától is. Ahogy korábban írtuk, a kurdok úgy tartják, nekik csak a hegyek a barátaik, azonban az elmúlt hónapok során a nemzetközi közvélemény, köztük Európában az egyik legnagyobb számban a magyarok is szolidaritásukról és támogatásukról biztosították őket.
Természetesen a közvélemény, a sajtó, a trendek és az „izgalmas” világbeli események gyors egymást váltása miatt egyre nehezebben tartunk egy-egy témát a köztudatban, a gondolatainkban. Ezzel pedig akaratlanul is magukra hagyunk olyan, egyébként is a nemzetközi közösségnek kiszolgáltatott népeket, mint a kurdok.
