A WWF Magyarország közleménye szerint, habár jó kiindulópontnak tartják a kormány klíma- és környezetvédelmi nyolcpontos csomagját, véleményük az, hogy további lépésekre lesz szükség a kormány részéről, amennyiben valódi változást szeretnének elérni.

Kiemelték azt is, noha a kormány klímavédelmi csomagként hivatkozik a tervezetre, valójában összemos két, egymással párhuzamos problémát, a klímaváltozást és a környezetszennyezést.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervezete a következő:

Ebből a klímaváltozással, vagyis az üvegházhatású gázok magas légköri koncentrációja okozta globális felmelegedéssel foglalkozik az energetikai és zöldítési – szén-dioxidot megkötő növények – kérdéseket taglaló 4, 5, valamint 6. pont, emellett ide lehet számítani az energiamixtől függő kibocsátású, zéró helyi szennyezésű elektromos autókat támogató hetedik pontot.

A WWF közleményében is felhívja a figyelmet a kormányzati képzavarra: kiemelik a különböző, jövőnket és jelenünket fenyegető probléma közötti különbséget. Mint írják,

„jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz – ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel – például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével – tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.”

A szervezet emiatt további nyolc pontot javasol a kormánynak, melyek ugyan nem fednek le valamennyi releváns kérdést, azonban az intézkedéscsomag részeként hasznosak lehetnek klíma- és környezetvédelmi szempontból, valamint segítenék az alkalmazkodást a klímaváltozás támasztotta kihívásokhoz.

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.
2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.
3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.
4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.
5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.
6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.
7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.
8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

Ezekkel szemben az állami természet- és környezetvédelmi funkciókat a Fidesz-kormányok elmúlt tíz évében módszeresen leépítették, még az első ciklus elején megszüntették a környezetvédelmi minisztériumot, és az agrártárca alá rendelték a területet, ami azzal járt, hogy gyengültek a már korábban sem elégséges környezetvédelmi intézmények, valamint lazultak az állami szabályozások.

A kormányzati programban a környezetvédő szervezet javaslataival ellentétben nincs kifejtve a szándék az őshonos erdők telepítésére, megóvására, az egymás mellé ültetett fák pedig nem helyettesíthetik a valódi erdőket, társulásukat, melyek a biodiverzitás és az ellenállóképesség miatt különösen fontosak. Jelenleg még sincsenek megfelelő védelem alatt, és jelenleg nincs is olyan szabályozás, mely ösztönözné ezek telepítését, így a magánerdő-gazdálkodók is az ipar igényeinek megfelelő faültetvényeket tartanak fenn.

Arra is csupán viszonylag gyenge, helyi pilot-projekt jellegű kezdeményezések vannak, hogy megóvják az élővizeket és a természetes élőhelyeket, valamint a XIX-XX század folyamszabályozásainak örökségeként a folyók árvízveszélyesebbek, az árterek viszont eltűntek a mezőgazdasági területek rovására – melyek azonban egyre erőteljesebb öntözésre szorulnak, éppen a vízmegtartó-képesség gyengülése miatt. Jelenleg a vizek megtartásával szemben az egyes rendszerek inkább az elvezetésre koncentrálnak, miközben a csapadékosabbak közötti száraz időszakokban fel lehetne használni az így elpazarolt vizet. Az öntözéses földműveléssel ugyanakkor a talajvíz szintje is csökken, és mivel az utánpótlás lassabb, mint a felhasználás, egyre mélyebb kutakat kell fúrni, ami egyrészt a kisebb és kevesebb anyagi lehetőséggel rendelkező gazdákra helyez aránytalan terhet, másrészt a vízzáró rétegek átfúrásával járhat, ami veszélyezteti a mélyebb rétegekben megtalálható talajvíz minőségét.

A jelenlegi mezőgazdasági támogatások sem veszik megfelelő mértékben figyelembe, hogy az adott gazdaság mennyire környezetbarát, így bőven megéri ipari típusú gazdálkodást folytatni, ami rengeteg gyomirtó- és műtrágya használattal jár, ami súlyosan károsítja mind a talajt, mind a vizeket, melyekbe végső sorom bemosódik.