A fővárosi képviselőkkel együtt ma a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács is megkapja Budapest költségvetésének tervezetét, ahogy az nyilvánosan is elérhetővé válik a város honlapján, írja a Népszava, miután Kiss Ambrussal, a költségvetésért is felelős főpolgármester-helyettessel beszélgettek.
Budapestnek az elkövetkezendő időszakban részvételi költségvetése lesz, ami azt jelenti, hogy egyes elemekről a budapesti polgárok véleményét is kikérik, akik így alakíthatják, mi legyen a főváros büdzséjében, ami így jobban reflektálhat a városlakók szükségleteire.
A Népszavának nyilatkozó Kiss szerint az új városvezetés költségvetése a fővárosiak jóllétére fog koncentrálni.
„A főváros […] nem tud és nem is akar beszállni abba a versenybe, hogy ki tud több pénzt önteni betonba és vasba, mi az emberekre, a szolgáltatások minőségének javítására összpontosítunk”
– nyilatkozta a lapnak.
Kiss a forráshiányokra hivatkozva elmondta azt is, látványos beruházások helyett „esélyteremtő várost” szeretnének építeni, ennek keretében évi húszezer forint rezsitámogatást nyújtanak a húszezer legrászorulóbb családnak, melyet a Hálózat Alapítványon keresztül fizetnek ki, rezsijóváírás formájában.
Januártól ingyenes BKV-bérletet biztosítanak a regisztrált álláskeresőknek – ahogy az a kampányban is fontos ígérete volt Karácsony Gergely főpolgármesternek – emellett őket segítő iroda is nyílik a Városházán, így már választhatnak majd az állami munkaügyi központok, és a budapesti hivatal között, amennyiben utóbbi megvalósul.
A nagyjából száz budapesti közfoglalkoztatottnak egyelőre ki nem talált formában külön juttatásokat biztosítanának, és igyekeznének „valamicskét” ledolgozni a fővárosi intézményekben dolgozók bérhátrányából, ezzel párhuzamosan a főváros színeiben évek óta dolgozó munkavállalók, köztisztviselők, közalkalmazottak számára bevezetnék a „Budapest pótlékot”, hogy kompenzálják alacsony jövedelmüket.
Mindazonáltal a főváros elég szűkös keretek között mozog költségvetési szempontból.
A lap cikkéből kiderül, hogy Budapest 2023-ig lehívná az Európai Beruházási Banknál (EIB) lévő 99 milliárdos hitelkerete megmaradó részét, 59 milliárd forintot, ugyanakkor Kiss leszögezte, nem szándékoznak piaci alapú hitelt felvenni.
A főváros működési költségére, vagyis arra, hogy bárminemű beruházás és fejlesztés nélkül elketyegjen a város, 260,4 milliárd forintot szánnak, a fejlesztésekre pedig 148,1 milliárdot, 6,1 milliárd pedig a meglévő hitelek törlesztésére fog elmenni a jelenlegi tervek szerint.
Kiss a főváros anyagi helyzetével kapcsolatban elmondta,
„az a baj, hogy most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség”.
A szükséges fejlesztések közül így a Lánchíd felújítására, akadálymentesítésre, útépítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának és szociális intézmények, idősotthonok felújítására jut majd pénz.
Emellett fontos projektje a fővárosnak a kékmetró felújításának folytatása, mely ciklusokon átívelő folyamat, az aluljárószintek felújításával és akadálymentesítésével együtt nagyjából 17 milliárd forintba fog kerülni a Lánchíd 23,4 milliárdja mellett, az új buszok vásárlását pedig szerződés híján egyelőre nem tervezték be.
Kiss azt is elmondta, a főváros számára igen súlyos hatásokkal járna az iparűzési adó csökkentése, az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírása, illetve az év végi adófeltöltési kötelezettség eltörlése, mivel így a főváros egyszeri 40 milliárd, majd évi 18-20 milliárd veszteséget szenvedne el.
