Bezárja ózdi üzemét az ABB – közölte a cég az MTI-vel. A főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártó üzem leállítására a cég magyarázata szerint a piaci kereslet csökkenése miatt kerül sor. Ezzel nagyjából 1000 ember vesztené el a munkáját 2020 végéig.
A csökkenő kereslet miatt régóta csökken az ózdi üzem termelési volumene is, azonban hamarosan egy olyan szintet érne el, amivel tovább működve már nem lenne gazdaságos a gyár üzemben tartása – számol be az ABB. A HVG csütörtök reggeli riportja szerint azonban a „keresletcsökkenés” valójában a vállalatcsoporton belüli (az ABB 100 országban van jelen és összesen 144000 embert foglalkoztat) átszervezést jelenti, a lap szerint ezt támasztja alá az is, hogy
a megmaradó gyártósorokat nem felszámolják, hanem az ABB kommunikációs vezetőjének tájékoztatója szerint a csoport „más, európai üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre”.
A nyilvános cégadatok szerint az Industrial C&S Hungary Kft. néven működő ózdi üzem árbevétele 2018-ban 54,3 milliárd forint volt, adózás utáni vesztesége pedig 13 milliárd forint. Azonban a HVG rávilágít arra is, hogy az üzleti év sikertelenségének hátterében részben 11,2 milliárd forint céltartalékként való elkülönítése áll egy termékvisszahíváshoz kötődően – több százezer hibás lakossági kismegszakítót hívott vissza a francia Enedis áramszolgáltató, az ABB pedig egyike volt az azokat gyártó négy cégnek.
Az ózdi gyárbezárás társadalmi hatásait enyhítené, ha a kormány bevásárolná magát az ózdi üzembe a munkahelyek megvédése érdekében.
Ez opcióként hivatalosan még nem merült fel, ugyanakkor a G7 szerint beszédes, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye felidézi az Ózdi Acélmű esetét: ott a kormány korábban 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a utazik a városba és tárgyal a helyi országgyűlési képviselővel, az ózdi önkormányzati vezetőkkel, valamint a gyár beszállítóival, ugyanakkor magával az ABB-vel nem. A minisztérium tájékoztatása szerint kiemelt cél, hogy az érintett dolgozók minél hamarabb megnyugtató választ találjanak arra, hol folytathatják a munkát. Az elmúlt másfél évben stabilan, hónapról hónapra csökkent a cégnél dolgozók száma, jelenleg kétszáz fővel dolgoznak ott kevesebben, mint másfél évvel ezelőtt, amikor az ABB-hez került az ózdi üzem a GE Industrial Solutions felvásárlásával 2018-ban.
Az ABB jelezte, hogy a bezárás miatt a munkáját elvesztő dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, ami „meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat”. A munkaügyi hivatallal együttműködve segítenék a dolgozók elhelyezkedését, részben az ABB más magyarországi telephelyein, részben pedig a térség egyéb vállalatainál, valamint támogatnák a szakmai átképzéseket és a vállalkozások indítását is. A G7 kérdéssel fordult az ABB-hez azt illetően, hogy az említett támogatás pontosan hány embert érint, illetve milyen természetű (pénzbeli kompenzáció vagy átképzés), azonban a cég ezt nem árulta el, a helyiek között leginkább a Boschnál való elhelyezkedés vetődött fel. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy Ózd és a Bosch térségbeli, egri és miskolci üzemei között bonyolult megoldani az ingázást, rossz az út és lassú a vonat.
A G7 hosszan foglalkozott a gyárleépítés társadalmi következményeivel: mint írják, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján
tavaly decemberben összesen 2009 ózdi keresett állást, egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig nagyjából 34 ezren.
A gyárbezárással járó leépítés hatására 8,58 százalékról 13,7 százalékra nőne a nyilvántartott álláskeresők aránya a teljes munkavállalási korú népességben Ózdon. A HVG ma reggeli riportja azt idézi fel, hogy a gyárbezárással a munkáját elvesztő ezer ember a negyedével növeli meg a decemberben még 3848 álláskeresőt számláló ózdi járási munkanélküliséget.
