Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és képviselőtársa, Romeo Franz levélben fordult az Európai Bizottság egyenlőségért, valamint az értékekért és átláthatóságért felelős biztosaihoz a magyarországi szegregációval szembeni hatékonyabb fellépést kérve.
Érdemes visszakanyarodni 2015-ig, amikor Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője panaszt nyújtott be, ami alapján 2016. május 26-án az Európai Bizottság Igazságügyi, Alapvető Jogi és Állampolgársági Főigazgatósága jogsértési eljárás kezdeményezésével felszólította Magyarországot, hogy vessen véget a roma gyermekek oktatási szegregációjának.
Ennek ellenére azóta nemcsak, hogy roma gyerekek egy egész generációjának kellett szenvednie az iskolarendszerben tapasztalható szegregációtól, előre megpecsételve ezzel a jövőjüket, de a helyzet azóta rosszabbodott, és ma már szinte természetes, hogy a romák szegregált iskolákba kerülnek – ismerteti a helyzetet a levélben a két képviselő.
Mint ismert, a gyöngyöspatai szegregációs ügyben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított pert, amit 2015-ben meg is nyert: a Kúria határozatban bizonyította, hogy a szegregáltan tanított gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek, nem vehettek részt iskolai rendezvényeken, kevésbé fértek hozzá informatikai ismeretekhez, úszáshoz vagy nyelvtanuláshoz mint a többi tanuló. Annak ellenére azonban, hogy a bíróság elismerte a szegregációt, nem történtek valós lépések, hiszen az iskolafenntartó megtagadta a bírósági határozat végrehajtását, hogy megszüntesse a roma gyerekek szegregálását.
Ezt követően a gyerekeket képviselő alapítvány támogatásával partnerségbe tömörülve indítottak peres eljárást az érintett roma családok az iskola, annak fenntartója és később, közvetett módon a kormány ellen azért, hogy megtéríttessék az elveszített – és soha vissza nem szerezhető – minőségi oktatás lehetőségét és azokat az éveket, melyeket megalázó körülmények között kellett eltölteniük.
Mint azt írják, „az utolsó csepp a pohárban” Orbán Viktor miniszterelnök év eleji sajtótájékoztatója volt, amikor a gyöngyöspatai roma gyerekek szegregációja miatt megítélt 100 millió forintos kártérítéssel kapcsolatban azt mondta: az ügy joggal sérti a helyiek igazságérzetét, hiszen a kártérítést szerinte olyan etnikai kisebbség tagjai kapják, akik nem dolgoznak, ellentétben a nem roma többséggel. A képviselők szerint „Magyarországon ez az eset nagyon emblematikus és jelenetőségteljes, mivel rávilágít a különböző szegregációs technikákra és attitűdökre.”
Amikor az Európai Bizottság megindította a romák szegregációjával kapcsolatos jogsértési eljárásokat Magyarország (illetve Szlovákia és a Cseh Köztársaság) ellen, a Bizottság úgy döntött, hogy egy lassabb megközelítést alkalmaz az eljáráshoz, és tárgyalásokat folytat az illetékes kormányokkal – így próbálva meggyőzi őket a törvényi és politikai megközelítésben szükséges változtatásokról.
Azonban – mint arra Donáthék felhívják a biztosok figyelmét – a jogsértési eljárás megindítása óta és az elmúlt évtizedben a magyar kormány nem tett lépést a helyes irányba.
Szerintük a fontos döntéshozók politikája, programjai és akár személyes nyilatkozata is bizonyította, hogy a kormányzat vonakodik valódi erőfeszítéseket tenni a szegregáció felszámolásra.
A képviselők szerint a miniszterelnök nyilatkozata is egyértelműen bizonyítja: a Bizottság megközelítése nem volt sikeres Magyarországon, ezért szigorúbb fellépésre van szükség.
„Úgy gondoljuk, hogy a Bizottságnak fel kell ismernie, hogy a legjobb megközelítése a problémának az lenne, ha a jogsértési eljárás visszatérne egy formális útra, és szükség esetén az Európai Bírósághoz fordulna annak érdekében, hogy precedenst állítson.”
– írják.
Szerintük ez az egész EU számára pedig követendő norma lehetne a továbbiakban, illetve érdekében állna a roma gyermekeknek is, akik már egy évtizede hátrányos helyzetben vannak a kormány tétlensége miatt.
