Az év első kormányinfóján jelentette be Orbán Viktor, hogy minden „3 évnél régebben felújított kórházban minden várótermet és szociális helyiséget fel kell újítani”, és hogy a kormány addig nem ad a kórházaknak fejlesztési pénzt, amíg nem újulnak meg a kórházi kórtermek és várótermek. Valójában azonban a kórházak problémáit nem lehet némi festéssel megoldani, írja a Portfolio, és a képet árnyalja az, hogy a felújítási munkálatok elszívják a rendelkezésre álló forrásokat.
A kormány ugyanis Orbán bejelentése nyomán arra kérte Kásler Miklós emberi erőforrások minisztert, hogy 2020-ban aszerint csoportosítsa át a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, hogy első helyre kerüljön a kórházi várók, kórtermek és a kapcsolódó szociális helyiségek felújítása. A jelenlegi álláspont szerint amíg ezek a beruházások nem történnek meg, addig a kormány más fejlesztéseket sem tud támogatni.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön kormányinfón jelentette be, hogy az Emmi felmérése szerint 140 milliárd forintba fognak kerülni a miniszterelnök által feladatként megjelölt felújítási munkálatok. Ezekre azonban nem lesz központi beszerzés, így a fejlújítást a kórházaknak külön, egyenként kéne intézniük, így az is kérdéses, hogy az Emmi hogyan jutott erre az összegre.
Arra a kérdésre, hogy valóban felülírja-e az eszközbeszerzést és a többi fejlesztést a várótermek felújítása, Gulyás csütörtökön elmondta:
Várjuk ki a végét.
Például elmondta, hogy ez azért nem zárja ki az eszközbeszerzést, mert „vannak gépek, melyeket több évig kell fizetni”.
A HVG szerint a 140 milliárd forintos összeg azért is meghökkentő, mert a kórházak lejárt adóssága már tavaly novemberben elérte a 70 milliárd forintot, és az adósságállomány minden évben több tízmilliárd forinttal növekszik. A kórtermek felújítására szánt 140 milliárd forinttal valódi változásokat is lehetne elérni ahelyett, hogy valójában egyedül a problémák fényképezhetőségét hárítják el – például kifizethető lenne a teljes adósság is kétszer.
Január elején már arról írtunk, hogy a kórházak működését fenyegetheti a beszállítóik felé fennálló adósságállomány. Akkor Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára már arról beszélt, hogy az adósságállomány addigra a 80 milliárd forintot is elérte, és ebből 20 milliárd forint ráadásul egyévesnél régebbi tartozás.
Orbán Viktor az évkezdő kormányinfón ugyanakkor arról is beszélt, hogy „a kórházi eladósodás nem hiba, hanem súlyos bűn”, ezért Kásler Miklóst arra utasította, azonnal szüntesse meg a kórházak adósságfelhalmozását. A miniszterelnök szerint elsősorban a kórházak szolgáltatásait biztosító „nagy cégek” szolgáltatásai generálnak adósságot, és az egészségügyön élősködő multik extraprofitja okozza a problémát. Gulyás a beszállítók kérdésére is részben kitért a 140 milliárdot bejelentő kormányinfón, elmondása szerint előfordul, hogy két kórház ugyanazokat a szereket eltérő áron kapja meg, a Pénzügyminisztérium egyenként tárgyal a nagy beszállítókkal.
Rásky szerint azonban szó sincs nyerészkedésről, tekintve, hogy a beszállítóknál jelentkezik a több tízmilliárdos hiány, emiatt már többen azon morfondíroznak, hogy az adósságok rendezéséig csak készpénzes térítés mellett szállítanak. A szakértő határozottan elutasította a túlárazás vádját – elmondta, hogy magyarországi orvostechnikai beszállítói árak az Unióban kifejezetten alacsonynak számítanak, még V4-es összehasonlításban is, és hogy a magyar rendszer szerint általában a minőséget hátrébb sorolva, a legolcsóbb ajánlat mellett döntenek a kórházak a közbeszerzések során.
