A civil szervezetekkel kapcsolatban berögzült narratíva a sajtóban, hogy hiába végeznek hiánypótló munkát, folyamatosan aggódni kell értük, hiszen állandó forráshiánnyal küzdenek, vagy éppen a kormányhatalom száll rájuk. És az ilyen aggodalmak ugyan valósak, de nem kellene, hogy elfedjék,  mennyi öröm van az ilyen segítő munkákban. Talán ez volt a legnagyobb tanulsága a Budapest Bike Maffiával töltött napnak: nekik – köszönik szépen – semmi okuk nincs panaszra, és tervekkel tele vágtak neki az újévnek.

A Budapest Bike Maffia ötletével 2011 karácsonyán álltak elő fiatal kerékpárosok. Azzal az egyszerű, de nemes szándékkal hozták létre a szervezetet, hogy segítsenek rászorulókon. Habár sokan főleg az élelemgyűjtések és az ételosztások miatt ismerhetik a nevüket, Havasi Zoltán alapító gyakran hangsúlyozza,  hogy tevékenységeik ennél sokkal szerteágazóbbak. Jelenleg nem kevesebb mint 9 projektet visznek (ezek hosszú távú kezdeményezések), és még további 5 akciójuk, azaz évente 1-1 alkalmas megmozdulásuk van folyamatban.

Az év vége náluk főleg az Emberi Jogok Világnapjára tervezett akcióval telt, amit „4000 ember vacsorájának” kereszteltek el. „A holland nagykövetség keresett meg, hogy támogatnának minket, valamit találjunk ki a világnapra, ami felhívja az emberi jogokra a figyelmet” – mondta el Havasi, amikor az ételgyűjtő akciójukon jártunk tavaly év végén.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikkelye szerint minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, beleértve a megfelelő élelmet is.

Éppen ezért a Budapest Bike Maffia nemcsak arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy segítsünk másoknak, hanem bizony arra is, hogy azért a rászorulóknak sem mindegy, hogy milyen ételt kapnak. Fontos, hogy ha már adakozunk, akkor figyeljünk rá, hogy lehetőleg egészséges, tápanyagdús dolgokat juttassunk el hozzájuk.

A BBM Vitamin Kommandója tehát azt tűzte ki céljául, hogy az olyan tárgyi adományokkal együtt, mint a takarók, a hálózsákok vagy téli kabátok, zöldségben és húsban gazdag szendvicseket és gyümölcsöt is szállítanak minden héten többször az utcára. A decemberi megmozdulás során több mint 4000 adag ételt vittek ki, és több száz önkéntes működött közre abban, hogy ez létrejöjjön.

De hogyan sikerült ilyen hatékonyan és jól megszervezni az erőforrásaikat, hogy civilként tucatnyi nagy projektet tudnak egyszerre megvalósítani?

„Az elmúlt 3-4 év folyamatos építkezés volt, ennek eredményeképpen jelenleg 146 önkéntesünk van Budapesten, van egy 15 fős stábunk, akik vagy szerveznek vagy projekteket visznek. Nálunk már egy tök jó, beállt rendszer van, és nagyon nagy hangsúlyt  fektetünk arra, hogy ez a belső működés jó legyen – szervezetfejlesztünk, és napi szinten kommunikálunk” – mondta el Havasi Zoltán.

Sőt, az alapító szerint stábjuk már egészen úgy működik, mint egy cég, ezért ők sokszor társadalmi vállalkozásként is hivatkoznak rá, amelynek vannak szolgáltatásai és termékei. Ez fontos, hiszen így van rendszeres bevételük a támogatások mellett is: BBM-es termékek megvásárlásából és cégeknek tartott érzékenyítő csapatépítőkből, ahol az odalátogató csapatok közösen főznek, interaktiv előadáson majd egy speciális kocsmakvízen vesznek részt, ahol szociális témákkal kapcsolatos kérdések is vannak, és ha úgy alakul, a végén ők maguk szállíthatják ki is azt, amit együtt főznek, vagy készítenek a rászorulóknak.

Pénzügyileg is jó évet zártak, az adó 1%-okból például 3,8 millió forint jött össze, ami elismerésre méltó összeg egy civil szervezet számára. Ezen kívül vannak magánadományozóik is, Havasi szerint pedig jó, hogy a vállalatok kezdik meglátni a lehetőséget a társadalmi felelősségvállalásban, ezért egyre gyakrabban előfordul, hogy egy cég támogatóként beáll egy-egy ügyük mellé, és bizonyos ideig finanszírozza azt.

„Fontos elmondanom, hogy sales tevékenység jelenleg nincs is nálunk – csak kiírjuk ezt a lehetőséget, és jönnek. Tök jó, hogy valamiért olyan helyzetben vagyunk, hogy nem kell folyton kérnünk a felületeinken, hogy támogassanak minket, hanem felismerik cégek és az emberek, hogy ez egy jó lehetőség, és beleállnak az ügyekbe.

Van már, aki 4 órás fizetést kap a nálunk végzett munkájáért, de fontos, hogy az, aki bérmunkát végez, továbbra is önkénteskedjen is valamennyit. Nem szeretnénk, ha csak az lenne, hogy ez egy pénzforrás, mert azzal kiölnénk a dolog lelkét. És erre jól rá is tapintottunk, mert azt látni, hogy aki havi juttatást kap, nem csak ezért csinálja. Én személy szerint annak a híve vagyok, hogy az önkéntes munka napi 1 óra legyen maximum, de az önkénteseink sokszor sokkal többet dolgoznak azért” – fogalmazott a Mércének a BBM alapítója.

És persze fel lehetne tenni a kérdést, hogy vajon segített-e az előnyökhöz jutniuk, hogy nemcsak egy új, civileket támogató városvezetés állt fel, de még meg is kapták Karácsony Gergely főpolgármestertől a város kulcsát, de Havasi Zoltán szeretné eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket, ugyanis az, amit ők végeznek, sosem lesz összeegyeztethető azzal, ami „a politikában megy”.

„Mindig mondjuk, hogy mi nem politizálunk. Oké, hogy közügyekkel foglalkozunk, de pártpolitikát nem folytatunk, senki ellen és senki mellett nem állunk ki. Van egy egyetemes jó, amit nem a politikában talál meg az ember, hanem az alapvető segítségnyújtásban. 

Azt, hogy most megkaptuk a város kulcsát, egy gesztusnak gondolom, ami jól szimbolizálja a Városháza, az önkormányzatok és a civil szféra közeledését. Nagyon bíztam benne, hogy nem fogják átpolitizálni ezt. Végül is szerencsére így is lett, és maradjon is így”

– hangsúlyozta.

A BBM alapítója is úgy látja, civilekre és adományozásra mindig szükség lesz, de ettől még nagyon nem nem mindegy, az állam milyen formában tudja ellátni a feladatát.

Annak viszont örül, hogy a megoldásaikra nyitottak a döntéshozók, szerinte ezt mutatja az is, hogy készül a szociális szabadidőpark terve is, amit reményeik szerint idén kiviteleznek. Itt olyan tereket alakítanak majd ki, ahova mehetnek cégek is főzni a rászorulókkal a társadalmi felelősségvállalás jegyében, és itt is lesznek kertek zöldség- és gyümölcstermesztés céljával. De sportolhatnak is akár az oda járók, és lesznek közös szocializációs terek.

Utóbbival szeretnének lehetőséget adni arra, hogy legyen egy hely, ahol „szakmai munka” is folyhat, azaz hogy a hajléktalanokat szakértők segítsék a talpra állásban.

Abban viszont elvárja a közös munkát az államtól, a szakmától és az „innovációt szállító” civilektől egyaránt, hogy a hajléktalanszállók minőségén javítsanak. Szerinte ez lenne az első lépés a helyzet javításának érdekében, valamint szociális bérlakások kiadása olyan embereknek, akik már a reintegráció szakaszában vannak.

Ezzel összefüggésben a 2020-as év a szervezetnél sem csak a gyors segítségnyújtásról fog szólni – a fókuszban a hosszú távú tervek többek közt a reintegráció is lesz. Ennek részeként hozták létre a Seeds 4 Hope projektet is, amellyel már 6 közösségi kertet telepítettek hajléktalanszállók közvetlen közelében, hogy a rászoruló emberek ott tudjanak maguknak növényeket termeszteni.

A nagy projektek között továbbá ott szerepel a Charity Fest is, amit idén már harmadszorra szerveznek meg. A korábbiakon is több mint 30 civil szervezet képviseltette magát, és most is legalább ennyire számítanak, hiszen kellenek az ilyen felületek, amelyek expliciten a jótékonyságról és a segítő szervezetekről szólnak.

Már csak azért is, mert Havasi Zoltán szerint érezhetően megnőtt az igény az emberekben a segítségnyújtásra az elmúlt években, viszont akkora az online zaj, hogy közösségi média ide vagy oda, rengetegen egyszerűen még mindig nem találják meg, hogyan tudnának csatlakozni az efféle jótékony kezdeményezésekhez. Éppen ezért a személyes érintettség és kapcsolódás extrán fontos jelenleg:

A Bike Maffia ebben is erős szerintem, és ezért is sikeres, mert megadjuk arra a platformot, hogy az emberek eljöjjenek, részt vegyenek és segíthessenek. Én egyértelműen azt látom, hogy van változás, ha azt nézem, mi volt 8 éve a kezdetekkor, és mi van most. De tényleg óriási a zaj, és őszintén, meg is értem, hogy sokan nem találják meg a segítés módját. Emiatt a civileknek nagyon fontos dolga, hogy hatékonyan kommunikáljanak. Ne legyenek elszigeteltek, ne legyenek zártak, hanem minél nagyobb teret adjanak az embereknek a segítségnyújtásra.”