A szenátus 51:49 arányban leszavazta a demokrata szenátorok azon javaslatát, hogy tanúkat hívjanak és újabb 28 ezer dokumentumot kérjenek be a Donald Trump elleni alkotmányos vádeljárás (impeachment) tárgyalásán – jelentette az MTI washingtoni tudósítója.
A döntés meglehetősen kedvez az amerikai elnök helyzetének, bár mindez várható volt, ugyanis a Képviselőházban Trump pártjának, a republikánusoknak 53 szenátoruk van, míg a procedúrát kezdeményező demokratáknak csak 47.
A számokból viszont így is látszik, hogy két republikánus az elnöknek kedvezőtlenül szavazott. Az egyikük Susan Collins, Maine szenátora volt, aki elmondta, szerinte a tanúk behívása mindkét félnek lehetőséget adott volna, hogy megerősítsék álláspontjaikat, ezért döntött úgy, hogy megszavazza a javaslatot.
A másik átszavató politikus Mitt Romney egykori elnökjelölt volt, aki John Bolton vallomására lett volna kíváncsi, aki Trump volt biztonságpolitikai tanácsadója, és aki könyvet írt arról, mi történt valójában az ukrajnai ügyet illetően.
Habár a kéziratot a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa nem engedi publikálni, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államoknak, a szenátus attól még meghallgathatta volna őt. Amint azt a New York Times megemlíti, Romney egyébként is az egyetlen republikánus szenátor, akit az elnök nem tudott maga mellé állítani, így valószínűleg ellene fog szavazni az eljárás végén.
Donald Trump ellen azért folyik jelenleg alkotmányos vádeljárás, mert felmerült a gyanúja annak, hogy külföldi beavatkozással befolyásolja a 2020-as választás eredményeit. Erre utaló erős jel volt az a Mike Pompeo külügyminiszter által is végighallgatott telefonbeszélgetés, amelyben Trump arra kérte Vologyimir Zelenszkij frissen megválasztott ukrán elnököt, hogy az ország emeljen vádat Joe Biden demokrata elnökjelölti posztért induló volt alelnök fia ellen ukrajnai üzleti ügyei miatt, cserébe az USA katonai segélyeiért.
Donald Trump – aki egyébként elutasított minden, vele kapcsolatos vádat – a harmadik amerikai elnök a történelemben, akit alkotmányos vádeljárás alá helyeztek. Előtte Andrew Johnson 1868-ban és Bill Clinton 1999-ben volt ugyanebben a helyzetben, de végül egyiküket sem távolították el elnöki posztjáról.
A voksolás utáni szünetben Chuck Schumer, a szenátus kisebbségben lévő demokrata párti frakciójának vezetője „nagy tragédiának” nevezte a döntést, míg Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta:
„a szenátusnak nincs szüksége arra, hogy újranyissa a képviselőház demokrata párti többsége által lezártnak nyilvánított vizsgálatot, amelyet maguk az impeachment-menedzserek továbbra is elsöprő erejűnek és minden kétséget kizárónak minősítenek”.
A szenátus helyi idő szerint hétfő délelőtt fogja lezárni a vitát, kedden elhangzanak az utolsó beszédek, szerda délután pedig meg is tartják a végső szavazást arról, hogy eltávolítsák-e Donald Trumpot elnöki pozíciójából. Amint arra már a Mércén is rámutattunk, Trump menesztése nagy valószínűséggel nem fog megtörténni.
Az elnök felmentésének megszavazásához ugyanis kétharmados többségre lenne szükség, jelenleg pedig még az egyszerű többsége sincs meg a demokratáknak.
De a több hónapos kongresszusi vizsgálat egyébként sem vezetett pártokon átívelő konszenzushoz Donald Trump bűnösségét illetően. A republikánusoknak nem áll érdekében megbuktatniuk a saját szavazóik körében kifejezetten népszerű Trumpot egy választási évben, miközben a demokraták által felhasznált bizonyítékok értelmezése nagyban függhet attól, milyen alapállásból vizsgálja az ember Trump hároméves elnöki ténykedését.
