Folytatódik a szakképzési rendszer átalakítása, aminek a kulcsa az iskolaigazgatók a kulcsa – értesült a Népszava.
A laphoz egy tájékoztató levél jutott el, amely összegzi a Nemzeti Pedagógus Kar tárgyalódelegációja és Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár január 23-ai egyeztetésén elhangzottakat. Ebből többek közt kiderül az is:
az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete február elején jelenhet meg, minden változásebben lesz majd olvasható.
A Népszava információi szerint azonban már az egyeztetésen napvilágra került néhány – eléggé fontos – részlet.
Így például az, hogy az intézmények felett a korábbinál erősebben diszponálnak majd a szakképzési centrumok (magyarán tovább folyik a központosítás, és még erősebben befolyásolják majd az iskolák működését a centrumok), ugyanis – amint az az NPK levelébe olvasható:
„a cél a gazdaság kiszolgálása, nem az iskolák és tanáraik céljaihoz kell alkalmazkodni”.
Pölöskeiné arról is beszélt, hogy hamarosan elkészül a szakképző intézmények oktatói számára kidolgozott új minősítési rendszer, és már tavasszal ez alapján értékelik majd a tanárokat, akiknek a fizetése függ majd attól, milyen minősítést szereznek.
A szakképzésben dolgozó pedagógusok a kormány bejelentése alapján átlagosan 30 százalékos éremelésre számíthatnak.
Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy minden pedagógus fizetése ilyen arányban emelkedik majd: a minősítéstől függően lesznek, akiknek kevesebb, és lesznek, akiknek több jut majd.
Érdemes itt megemlíteni, hogy a pedagógustársadalmon belüli feszültséget már korábban is nagyban növelte (az oktatási rendszer szisztematikus szétzilálásán, és az ebből fakadó bizonytalanságon és fejetlenségen túl) az, hogy a minősítési rendszer miatt béregyenlőtlenségek alakultak ki, amelyeket tovább súlyosbított, hogy a tanárok fizetése hagyományosan alacsony az átlagbérhez képest – és ezen nem segített az sem, hogy a kormány hangzatos béremelései igazából nem hoztak érdemi javulást. A versenyhelyzet, a nem átlátható szempontok alapján történő minősítés miatt sokan döntöttek korábban úgy, hogy nem is vesznek részt ebben a minősítési procedúrában – így viszont önként rekedtek meg egy olyan bérszinten, ami akár az oktatásban eltöltött éveik számát, akár az ezzel párhuzamosan megszerzett tapasztalataikat és tudásukat tekintve megalázó helyzetet teremtett számukra. Tegyük hozzá azt is, normális esetben semmi baj nem lenne azzal, hogy a pedagógusok munkáját felügyelik és időről időre – csakhogy a jelenlegi, központosított rendszerben valójában inkább csak a feszültség szítására alkalmas a minősítési metódus, és mint az most is kiderül: az egyenlőtlenségek növelésére.
Ugyanis az NPK tájékoztatója szerint az egyeztetésen az is elhangzott, hogy a későbbiekben – a minőség függvényében – az is elképzelhető, hogy egyes dolgozóknak akár 20 százalékkal is csökkenhet a bére. Erről pedig az iskola igazgatója dönthet „egy kapott minőségértékelő eszköz” segítségével.
Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy magukat az intézményeket is minőségük alapján tervezik finanszírozni.
A Népszava megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) is, ahonnan viszont azt a választ kapták:
„Senki nem fog rosszabbul járni, senki sem kereshet kevesebbet korábbi bérénél.”
Palkovics László minisztériuma szerint ugyanis törvény garantálja, hogy az azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a mostani átállással nem csökkenhet. Azt viszont elismerték, hogy a bérek meghatározásában lesz beleszólásuk az iskolaigazgatóknak, hiszen a tanári munka minőségére ők látnak rá közvetlenül.
„Egy egységes minősítési rendszer alapján ők tehetnek majd javaslatot arra, hogy kinek mekkora béremelés jár. A teljesítmény- és munkaköralapú differenciálás következményeként lesznek olyan kiváló oktatók, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg mások fizetése az átlagos harminc százaléktól elmaradó mértékben nő” – közölte az ITM.
Arra a kérdésre viszont, hogy az iskolákat hogyan tervezik minőségük alapján finanszírozni, nem kaptak egyértelmű választ, az ITM csak annyit közölt:
„minden intézmény esetében cél a minőségi szakképzés feltételeinek megteremtése”.
A szakképzési rendszer átalakítása miatt az elmúlt időszakban több alkalommal is tiltakoztak az érdekvédelmi- és szakmai szervezetek is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például elfogadhatatlannak nevezte, hogy az átalakításról nincs világos, széles körű tájékoztatás, a jogalkotás körülményei pedig kaotikusak. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a beígért béremelésre nincs jogszabályban rögzített garancia – ami az elmúlt évek gyakorlatát tekintve igencsak aggasztó.
A szakszervezet szeretné, ha a szakképzési reform életbe léptetését legalább egy évvel elhalasztaná az oktatási kormányzat, állításuk szerint amennyiben ez a követelésük nem teljesül, a nyomásgyakorlás „hagyományos és új eszközeivel” fognak élni.
via Népszava
