Interjút adott a Magyar Nemzetnek Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke.

Járóka Lívia a gyöngyöspatai kártérítés ügyében először szólalt meg, holott egyébként – ahogy arra korábban már az Azonnali is rámutatott – más esetekben előszeretettel nyilvánul meg roma-ügyben (például javában zajlott már Gyöngyöspatáról a diskurzus, amikor a saját Facebook-oldalán ő egy szépségversenyen való szavazásra buzdított, ahol döntőbe jutott egy cigány lány).

Az EP alelnöke az interjúban kifejtette: szerinte Magyarország sokat tett a romák és a szegények társadalmi integrációjáért. Épp ezért kiemelte azt is:

nem kellenek olyan hangadók, akik azért utaznak Gyöngyöspatára, hogy ott látványosan elsírják magukat, és ugyanezen civil szervezetek a baloldali kormányok idején egy szót sem szóltak.

Járóka Lívia szerint egy civil szervezet csak akkor avatkozzon bele a romák érdekképviseletébe, ha ahhoz érdemben hozzá tud adni valamit.

Hogy a gyöngyöspatai szegregáció miatt nem ítélt volna meg a bíróság kártérítést (amelyet a kormány és az önkormányzat sem siet kifizetni, helyette viszont a bírósági döntést kérdőjelezik meg), ha az ügyet egy civil szervezet nem karolja fel, arról Járóka nem értekezett az interjúban.

Járóka, aki egyébként büszke arra, hogy ő az EP első roma származású alelnöke, arról is beszélt, hogy a Fidesz-kormány felismerte, mekkora probléma a szegregáció, és gyakorlatilag 2010 óta eredményesen keresi a válaszokat a kérdésre.

Erre példaként a bölcsődei és óvodai reformot hozta fel, illetve a családi napköziket, biztos kezdet gyerekházakat, a nyírteleki kedvesház mintájára kialakított integrálóprogramokat, a dajkaprogramot, a tanodaprogramot, az ingyenes étkeztetést, az ingyenes tankönyvprogramok bevezetését (amely intézkedések egyike sem akadályozza meg azt, hogy egyes intézményekben szegregáltan oktassák a cigány gyerekeket – de ezt persze nem Járóka Lívia mondta, csak én teszem hozzá).

Járóka büszke arra is, hogy a családi pótlék munkához kötésével a Fidesz „jóformán megszüntette az iskolai hiányzásokat” – vagyis tulajdonképpen arra, hogy büntetőpolitikával szankcionálják az iskolai hiányzásokat, miközben egyébként épp ez a kormány tette lehetővé a tankötelezettségi korhatár 16 éves korra csökkentésével, hogy megannyi gyerek még azelőtt hulljon ki az iskolákból, hogy bármilyen végzettséget szerezhetne.

Az EP alelnöke mindezek után közölte:

„Tíz év alatt felépítettünk valamit, amit most le akarnak rombolni.”

Járóka emellett azt is sérelmezte, illetve egyenesen etikátlannak nevezte, hogy csupán a gyöngyöspatai helyzet vagy a Csenyétén történtek alapján fessenek sötét képet az elért eredményekről. Ezek után pedig hangsúlyozta, hogy ő nem csak a Fideszre szavazó romákat képviseli – aminek azonban némileg ellent mond, hogy a gyöngyöspatai szegregáció ügyében például egyértelműen nem a szegregáltan oktatott gyerekek, hanem a kormány mellett áll ki.

Az EP alelnöke úgy fogalmazott, hogy Gyöngyöspatán, illetve a térségben látja a potenciált, hogy egyszer majd uniós segítséggel együtt akár mintaprojektet csinálhassanak belőle – erről egyeztetett is több biztossal, és meg is hívta őket a cigánytelepekre is. Elmondása szerint a parlamentben már megkezdték a nemzeti romastratégiák felülvizsgálatát, ahol ő is jelentéstevő, és hangsúlyozta: a Magyarországot környező és a balkáni államok esetében is jelentős a lemaradás, amit jogszabálycsomagban kellene orvosolni. Ezt egyébként kezdeményezték is az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnál.

Járóka kiemelte azt is, hogy szerinte Magyarország hozta be az EU-s diskurzusba a romaügyet, és a mai napig is a legjobban teljesít, és az új javaslatokat is

„mi hozzuk. Ez egyedülálló az EU történetében.”