A Semmelweis Egyetem lesz a következő, amelyen kipróbálják a Budapesti Corvinus Egyetem esetében már megvalósított alapítványi finanszírozást – ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter árulta el egy szerdán megjelent interjúban a Népszavának.
A négy hazai orvosi egyetem közül a SOTE-n „nézik meg” azt, hogy az alapítványi fenntartású működési mód mit is jelent – fogalmazott a miniszter a lapnak. Palkovics szerint a fő különbség az orvosi esetében a Közgáz átalakításhoz képest az, hogy az oktatás mellett a betegellátást is ebbe a struktúrába kell majd beilleszteni.
Palkovics miniszter egy, az ellátást is folytató orvosi egyetemek adósságit firtató kérdésre úgy válaszolt: bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyetemekkel átvettük a klinikák adósságait is az EMMI-től, szerinte garantálni kell, hogy ezeknek az intézményeknek a jövőben ne lehessen tartozása.
„Elismerem, a finanszírozásnak vannak strukturális hibái, amiért az egyetemek nem tehetők felelőssé. Varga Mihály pénzügyminiszter úrral éppen tárgyalásban vagyunk arról, hogy egy magasabb konszolidációs összeget előre adjon oda és én garantálom, hogy ettől kezdve az orvosi egyetemeknek nem lesz adóssága az év végén.”
A Corvinus fenntartói jogait az állam átadta egy újonnan, erre a célra létrehozott alapítványnak, amelyet követően a Corvinus állami alapítású alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézményként működik a 2019. július 1-jétől. Az egyetem fenntartói jogai az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól átkerültek az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványhoz.
Arra a felvetésre, hogy az állami alapítvány által működtetett orvosi egyetem képzési költségeit nem tudják majd megfizetni a leendő hallgatók, Palkovics a Corvinus esetében már többször hallott ellenvetéssel reagált. Miután a Corvinus esetében a juttatott állami tulajdon hozamából, mintegy 10 milliárd forintból ösztöndíjakat írnak ki, amelyekre lehet pályázni, a miniszter szerint nem lesz kevesebb az ingyen hely, a mindössze a hallgatók képzési díja kerül más csatornán az intézményhez.
Palkovicsot kérdezték az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga ötletének elvetéséről is. A miniszter saját bevallása szerint „nem örült” annak, hogy a minisztérium visszakozott ennek bevezetésétől. Mint mondta, „a nyelvvizsgát motivációs célból” akarták kötelezővé tenni, a kisebb vidéki egyetemeken, egyes szakokon azonban erőteljesen csökkentette volna a hallgatók létszámát, ezt pedig „természetesen nem akarta” a kormány.
A miniszter tagadta azt, hogy a kormánynak Budapest „kivéreztetése” lenne a terve. Korábban ugyancsak a Népszava írt arról, hogy Palkovics egy Brüsszelben tartott prezentáción vázolta, hogyan juthatna kevesebb EU-s támogatás a fővárosnak a következő költségvetési ciklusban. A miniszter szerint azonban „butaságot beszél”, aki szerint a kormánynak ilyen szándékai vannak, szerinte a brüsszeli szabályok fogják azt a forrásmennyiséget csökkenteni, mert Budapest és a Pest megye túlságosan szétvált.
(Népszava)
