Az időjárási viszonyok javulása, a szél és a hőség mérséklődése miatt az elmúlt másfél hétben már kevesebbet hallhattunk az ausztrál bozóttüzekről, amelyeket a koronavírus is kituszkolta a média aktuális apokalipszisfigyelőjének célkeresztjéből. Ám a helyzet a déli kontinensen továbbra sem megnyugtató, a hétfői és keddi napok fejleményei pedig újabb veszélyforrást teremtettek.
Hétfőn egy katonai helikopter végzett felderítőmunkát a Canberra melletti Namagdi Nemzeti Parkban, a leszálló-fényszórója pedig egy helyen lángra lobbantotta a bozótot. A tűz villámgyorsan terjedni kezdett, helyi idő szerint kedd délben már 2500 hektárt foglalt el, hogy este 10-re négyszeresére nőjön, 8.106 hektárt kebelezve be.
Bár a tűz még közvetlenül nem fenyegeti, a hatóságok nemrégiben figyelmeztetést adtak ki az ausztrál főváros legdélebbi negyedeiben lakó embereknek. A Canberra ezen részein lakók már a hegyek fölött, a láthatáron szabad szemmel is észlelhetik a lángokat, ami felidézheti bennük a 2003 januári bozóttüzeket is.
Akkor ott négy ember veszítette életét, 490 megsérült és 470 lakás pusztult el a lángokban.
Pretty scary scenes tonight, and clearly triggering a lot of trauma longer term residents have from the 2003 fires. What a shit of a summer. Photo credit: Josh Cox pic.twitter.com/nK5ooLOEyG
— Thomas O’Brien (@TJ__OBrien) January 28, 2020
A fővárostól nem messze található Tharwa település lakóinak egy részét a hatóságok délután 4 óráig evakuáltak, a helyben maradottakat pedig arra szólították, vonuljanak fedezékbe és már ne kíséreljék meg az evakuációt.
Az ausztrál katasztrófavédelem úgy számol, péntekig nem sikerül majd eloltani a tüzet, akkor pedig a hőség és a szelek is visszatérnek.
A szeptember óta tartó ausztrál bozóttűzszezon a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb méreteket öltött, eddig két magyarországnyi területet, 18,6 millió hektárt perzselt fel. A katasztrófában eddig majdnem 6000 épület pusztult el és legalább 34 ember életét vesztette.
Ausztrál tudósok egyetértenek abban, hogy ilyen szélsőséges bozóttüzekre 350 évente egyszer sor kerülhet, ám a klímaváltozás hatására ezek akár nyolcévente is elfordulhatnak.
A széniparnak erőteljesen elkötelezett jobboldali kormányzat hosszú ideig nem vette elég komolyan a problémát, és a klímaváltozással kapcsolatban továbbra is szkeptikus, még ha az elmúlt időszakban lezajlott nagyszabású tiltakozások irányváltásra is kényszerítették.
Az ausztrál bozóttüzekről szóló átfogó elemzésünket itt olvashatjátok:
A klímaváltozás miatt az időjárási viszonyok különösen kedvezőek voltak a tomboló tűzvész számára. A kérdés csak az, hogy ezt belátja-e az országban kormányzó jobboldal is, vagy újra a szénipar mellé áll.
Posted by Mérce on Wednesday, January 15, 2020
A brit meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint – részben épp az ausztráliai bozóttüzek hatására – az idén eddig nem látott mértékben fog növekedni a levegő szén-dioxid-koncentrációjában, ez pedig tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést. A számítások szerint májusban 417 ppm-mel (részecske per millió) tetőzik a szén-dioxid-koncentráció a Föld légkörében.
Ilyen magas koncentráció utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt, akkor a bolygónk átlaghőmérséklete 2-3 fokkal, a tengerek szintje pedig 10-20 méterrel volt magasabb.
(Mérce / Guardian)