Az ENSZ felszólította Mianmart, hogy lépjen fel a rohingya népcsoport elleni népirtással szemben, miután az országban hosszú ideje szisztematikusan, a hatóságok aktív részvételével folyik a muszlim kisebbség elleni agresszió – írja a Guardian.
A hágai nemzetközi bíróság szerint az országban maradt 600.000 rohingyát extrém módon veszélyezteti a katonai erőszak.
Aung San Su Kyi, az ország vezetője háromnapos meghallgatásán tagadta, hogy Mianmarban a hadsereg részvételével szisztematikusan megsértenék az emberi jogokat. Mindazonáltal a muszlim többségű, nyugat-afrikai Gambia szerint, mely a bíróság elé citálta Mianmart, az ország megsértette a holokauszt után bevezetett, népirtást tiltó egyezményt az ország kisebbségével szemben foganatosított intézkedéseivel.
A bíróság jelenlegi határozata ugyanakkor nem jelent végleges döntést, annak meghozataláig még éveket várhatunk a szervezet működése alapján. Azonban a jelen döntés megtiltja Mianmar számára a jelenlegi gyakorlatok folytatását, és kötelezi, hogy négy hónapon belül jelentést tegyen a meghozott intézkedésekről.
Gambia főügyésze, Abubacarr Marie Tambadou decemberi, a bíróság előtt tett nyilatkozata szerint
„újabb népirtás bontakozik ki a szemünk előtt, de mégsem teszünk semmit, hogy megállítsuk. Szégyenfolt ez a közös lelkiismeretünkön. Itt nem csupán Mianmar áll a bíróság előtt, de közös emberségünket fogjuk perbe.”
2017-ben 730.000 rohingyának kellett elhagynia Mianmart a hadsereg etnikai tisztogatásai miatt, melynek keretében rengeteg embert megöltek, településeket pusztítottak, és szisztematikusan követtek el nemi erőszakot a kisebbséghez tartozó nőkön.
Az ENSZ tényfeltáró missziójának megállapításai alapján Mianmar hat legfőbb katonai vezetőjét vádolták meg népirtással.
Gambia felszólította a nemzetközi bíróságot, hogy hozzon intézkedéseket a további gyilkosságok és rombolás megakadályozására, az ügyben 17 nemzetközi bíró járt el, közülük egyet-egyet jelölt Gambia és Mianmar. Emberi jogi csoportokat meglepett, hogy Aung San Suu Kyi személyesen megjelent a bíróság meghallgatásán. A 74 éves vezető renoméját súlyosan megtépázta, hogy miközben korábban a katonai diktatúra elleni békés ellenállás nemzetközi ikonjaként vált ismertté, védelmébe vette az ország népirtást véghez vivő hadseregét. A hágai bíróság előtt is azon véleményét hangoztatta, miszerint a nemzetközi szervezeteknek nincs keresnivalójuk az ügy táján, és az ország bíróságaira kellene bízniuk a jogsértések kivizsgálását és az ítéletek meghozatalát, kritikusai szerint azonban kétséges, hogy megfelelő eljárást folytassanak le.
A szélsőséges buddhista szerzetesek által vezetett gyűlöletkampány 2017-re ért be az országban, mikor a katonaság civil szélsőségesekkel, buddhista milíciákkal karöltve szisztematikusan elkezdte kiirtani az ország lakosságának 4-5 százalékát kitevő, jellemzően muszlim vallású rohingyákat.
Miközben az országban jelenleg nagyjából hatszázezren maradtak, több, mint 700.000 rohingya él jelenleg menekültként külföldön, jellemzően bangladesi menekülttáborokban, rettenetes körülmények között, és egyelőre nem látszik, hogy a kormány megnyugtatóan tudná rendezni a helyzetet.
