Még augusztus elején tett arra ígéretet Budapest volt főpolgármestere, Tarlós István, illetve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy a mélyalvási időszakban (azaz éjfél és reggel öt között) nem szállhatnak le és fel repülőgépek a főváros felett a Liszt Ferenc Repülőtéren. „Lényegében megszűnik a repülőgépek okozta éjszakai zajterhelés Budapesten” – hangzott a javaslat. Ennek elérése érdekében jogszabály-módosítások is történtek, ám a Népszava információi szerint nem sokat változott a helyzet.

A zajártalom csökkentése érdekében az éjszakai gépeket átirányították az agglomerációk felé, illetve járatonként 1000 eurós bírságot terveztek kiszabni azokra a társaságokra, amelyek indokolatlanul repültek a főváros felett az éjszaka közepén. A Népszava viszont úgy tudja, azóta sem bírságoltak meg senkit, illetve a jogszabályok továbbra is lehetővé teszik, hogy a mélyalvási időszakban gépműveletek történjenek. Palkovics László ugyan korábban leszögezte, hogy a kívánt hatás eléréséhez időre van szükség, a reptér az említett idősávban mégis napi 8-10 járatot fogad, amiből körülbelül 4-5 a betervezett, valamint van pár késés miatt hajnalban landoló gép is.

Tehát nem ritka az olyan éjjel sem, amikor kétszer több gépművelet történik, mint amennyi megengedett volna.

A késések általában időjárási okokra vezethetőek vissza, de légiforgalmi-irányítási okok miatt is történhet csúszás, a reptér üzemeltetőjének pedig – a HungaroControlnak-  erre kevés ráhatása van, a járatokat kötelező fogadni.

Az agglomerációban lakók problémái így nem oldódtak meg: a Monoron, Üllőn, Vecsésen élők még mindig szenvednek az éjszakai gépek zajától, közel 1500 lakásban 2-3 ezer ember lehet érintett. Ahogyan arra Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület vezetője is rámutatott: a zaj- és rezgésterhelés elhízáshoz, szív és érrendszeri betegségekhez, hormonproblémákhoz és a szervezet leépüléséhez vezet. De az Európai Unió már hosszú évekkel ezelőtt, 2002-ben megállapította,

hogy a civilizációs ártalmak között a zajszennyezés a korai halálozás második leggyakoribb oka.

Frik Zoltán arról is beszámolt: a lakóknak eddig csak látszatmegoldásokat ajánlottak, ráadásul amikor tavaly februárban tartottak egy megbeszélést a fővárosi városházán, a helyiek nem kaptak választ kérédéseikre. Az egyesület egyébként több pert is indított már az állami szervekkel szemben, amiért a problémák ellenére rendszeresen megadják a repülőtér által kért bővítési engedélyeket.