441 igen, 178 nem és 41 tartózkodás mellett, tehát igen nagy többséggel jóváhagyta csütörtökön az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely kemény kritikákat fogalmaz meg a hetes cikkely szerinti eljárás nyomán Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő eljárással szemben.
Az indítvány kifogásokat fogalmaz meg az ügyben folyó meghallgatásokkal szemben: a dokumentum szerint az eljárás nem transzparens, és sürgeti a horvát elnökséget és a többi soron következő elnökséget, hogy rendszeresen szervezzék meg a meghallgatásokat, és legyen hatékonyabb azok végrehajtása.
Az EP a most elfogadott határozattal sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a meghallgatások mindeddig nem vezettek jelentős előrelépéshez az EU-s értékek ellen vétő két tagállam részéről. Azt is „aggodalommal állapítja meg”, hogy a Bizottság és bizonyos nemzetközi szervezetek – például az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács – jelentései és nyilatkozatai azt mutatják,
hogy Lengyelországban és Magyarországon egyaránt romlott a helyzet a hetes cikkely szerinti eljárás életbeléptetése óta.
Az állásfoglalás rámutat, az Európai Tanács nem alkalmazza hatékonyan a hetes cikkelyt a magyar kormánnyal szemben, ezért felkéri a Tanácsot, hogy a meghallgatások foglalkozzanak a hetes cikkely megindítása, vagyis a Sargentini-jelentés 2018. szeptemberi elfogadása óta történt fejleményekkel. A határozat szerint ugyanis az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága – többek között a média szabadsága –, a tudományos élet szabadsága és az egyesülés szabadsága azóta tovább sérült.
Az ugyancsak elfogadott módosító indítvány azt is javasolja, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék a jogállam tiszteletben tartásához. A Fideszt felfüggesztő Európai Néppárt frakciója szerda esti ülésén úgy döntött, hogy frakciófegyelmet kér tagjaitól, és támogatja a határozatot.
Az indítványról szerdán vitatkozott a parlament, a vitát élőben közvetítettük. A tegnapi plenáris ülésen felszólaló soros horvát elnök elmondta, az a szándékuk, hogy folyamatosan tájékoztatják a parlamentet az eljárással kapcsolatban. A magyar kormánypárti EP-képviselők, Járóka Lívia és Hidvéghi Balázs szerint mondvacsinált ügyről, „boszorkányüldözésről van szó, míg az ellenzéki képviselők, Donáth Anna (Momentum) és Molnár Csaba (DK) elmarasztalták a 7-es cikkely szerinti eljárást hatékonytalansága miatt.
A Renew Europe frakcióban ülő momentumos Donáth Anna Facebook-oldalán csütörtökön úgy kommentálta a határozat elfogadását: „Európának elege lett abból, hogy a hetes cikkelyes eljárás megindítása óta még egy Sargentini-jelentésre való rombolást hajtott végre a magyar kormány: végleg elüldözték a CEU-t, elkezdték felszámolni az akadémiai és színházi függetlenséget, miközben a nyomozóhatóság továbbra is elszabotálja a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-ügy felderítését”. Donáth szerint azzal, hogy a Néppárt támogatta az állásfoglalást, a Fidesz Néppártból való kirúgását készítette elő.
Dobrev Klára szerint nem elég, hogy az EU mindig csak „aggodalmának ad hangot”, üdvözölte, hogy most konkrét lépésekre szólította fel a Parlament a Tanácsot.
Az MSZP-s Ujhelyi István – ahogyan előre jelezte, demonstratív módon nem vettem részt a határozatról szóló vitában: ezzel arra akart rámutatni, hogy a 7-es cikkely alapján indított eljárás lassú és körülményes. Facebook-bejegyzésében jelezte a ma elfogadott EP-határozat tartalmával egyetért, ugyanakkor szerinte ” a megismételt kirakati vita és a sorozatos elítélő határozatok” helyett az eljárás érdemi lefolytatására és az Orbán-kormánnyal szembeni konklúziók levonására van szükség a Tanácsban.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők újabb nyomásgyakorlási akciója Magyarországra, „szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben”.
