Az Intercept amerikai hírportál gyűjtötte össze Kasszem Szulejmáni, az Iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű katonai alakulatának vezetőjének kivégzése, és az azt követő háborús feszültséggel kapcsolatban az amerikai televíziós műsorokban megszólaltatott egyes szakértők üzleti hátterét.
A CBS News, a Fox News, a Fox Business és CNN is szólaltatott meg január 2. után előszeretettel olyan elemzőket a kialakult helyzetről, akik nem bevallottan maguk is érdekeltek így vagy úgy a hadiiparban.
Az Egyesült Államok jelentős katonai jelenléte a Közel-Keleten eddig is komoly nyereséget termelt a fegyvergyártással foglalkozó nagyobb amerikai cégeknek, és valószínűtlen, hogy ennek mértéke a közeljövőben csökkenni fog.
A mintegy 85 ezer embert foglalkoztató, és évente 30 milliárd dolláros bevétellel számoló Northrop Grumman részvényei 5,43 százalékot erősödtek múlt hét pénteken a támadás után, ezt követi az 50 milliárdos bevételű Lockheed Martin 3,6, illetve a Raytheon 1,5 százalék erősödéssel.
Az Intercept gyűjtésében szerepel többek között Jack Keane, aki a Fox News hírcsatorna vezető elemzőjeként nyilatkozva kijelenti, hogy
„Szerintem már régen meg kellett volna tennünk. Ennél jogszerűbb semmi sem lehet.”
Ugyanez a Jack Keane üzleti partner az SCP Partners üzleti alapban, ami hadiipari befektetésekbe invesztál.
Ugyanígy felbukkan a CIA egykori igazgatója, David Petraeus tábornok is a CBS hírcsatornán, aki amúgy a Kohlberg Kravis Roberts & Co. – nak dolgozik, amely befektető cég komoly részesedéssel rendelkezik nagyobb hadiipari vállalkozásokban:
„Végül az elnök úgy tűnik eldöntötte, hogy az akció kivitelezése szükséges az elrettentés szempontjából, hogy megmutassa, ezt nem tűrjük tovább.”
Jeh Johnson, az Obama-kormányzat korábbi belbiztonsági államtitkára, illetve a Védelmi Minisztérium korábbi tanácsadója, aki maga a világ egyik legnagyobb hadiipari cége, a Lockheed Martin igazgatótanácsának tagja (ez a cég emelkedett 3,6 százalékot a tőzsdén Szulejmáni kivégzésének napján) az NBC-nek így nyilatkozott:
„Ha bármennyire is megbízol abban, amit a kormány mond Szulejmáni tábornokról, akkor tudod, hogy ő egy jogos katonai célpont volt, és az elnöknek messzemenő jogi felhatalmazása volt arra, hogy kiiktassa őt.”
Ahogy arról a Mérce is beszámolt, Chris Murphy amerikai szenátor is rámutatott többek között, hogy kongresszusi határozat nélkül nem igazán biztos, hogy a Donald Trump által elrendelt dróntámadás Szulejmani ellen kiállja a törvényesség próbáját. Sőt, valószínűleg a nemzetközi jogot is lábbal tiporja. Hillary Mann Leverett, volt Fehér Házi biztonságpolitikai szakértő az Al Jazeerának nyilatkozva elmondta, az iráni vezető meggyilkolása olyan, mintha Irán merényletet követett volna el az USA védelmi miniszterét meggyilkolva.
Az USA és Irán viszonya az 1979-es iráni forradalom óta folyamatosan romlik, az Obama-érában megkezdett enyhülést pedig Trump fordította vissza radikálisan, kihátrálva az iráni atomalku mögül is. Trump látványosan jó viszonyt ápol Teherán legfőbb régiós riválisával, Szaúd-Arábia szunnita gyökerű, szintén iszlamista autokráciájával.
Az USA, Izrael és Szaúd-Arábia által alkotott régiós szövetségi rendszer hosszú ideje ún. proxy-háborúkat, közvetítőkön keresztüli konfliktusokat is folytat egymással, így történt ez az iraki megszállás után, a szíriai polgárháború során, de a jelenleg is tartó jemeni polgárháború során is.
A nemzetközi elemzők közt szinte egyöntetű a vélemény, miszerint a mostani gesztus az USA és Irán közötti konfliktus további eszkalációjához vezethet. Az idei amerikai elnökválasztás demokrata vezető aspiránsai – Joe Biden, Bernie Sanders és Elizabeth Warren – egyhangúlag ítélték el a Trump-adminisztráció felelőtlen háborús politikáját.
