Elindultak az egyeztetések a francia nyugdíjreformot illetően, Édouard Philippe kormányfő egy finanszírozási konferencia megrendezését javasolta a szakszervezeteknek a vitatott nyugdíjreformról – írja az MTI.

Minderre azután került sor, hogy 34. napja sztrájkolnak a vasúti és a párizsi közösségi közlekedésben dolgozók, január 3-a óta pedig már az egészségügyi dolgozók, az ügyvédek, könyvelők és a légi közlekedésben foglalkoztatott szakemberek is – így tiltakozva a tervezet ellen.

Emmanuel Macron már az elején jelezte, hogy kitart a jelenlegi, 42-féle nyugdíjrendszer egységesítésére irányuló, pontrendszeren alapuló reform végigvitele mellett, de a finanszírozási kérdéseinek tisztázása végett mégis összehívta a feleket. A konferenciát pénteken tartják a miniszterelnöki hivatalban.

A nyugdíjreformnak elvben az a célja, hogy a fenntarthatóság és átláthatóság nevében egyesítse a jelenleg 42 különálló alrendszert, és felszámolja az úgynevezett „speciális rezsimeket”, amelyek specifikus feltételekkel nyújtanak kedvezményeket összesen 22 szakma dolgozói számára – az ügyvédektől, a buszsofőrökön át a rendőrökig.

Az új, „univerzálisnak” mondott nyugdíj-biztosításban a pontrendszer azt jelenti, „a ledolgozott időegység ugyanannyi pontot ér” minden munkavállaló esetében – ezek a pontok lennének aztán beválthatóak a nyugdíjjuttatásra. A kormány szerint egyszerűbb, igazságosabb rendszer felszámolná a mai egyenlőtlenségeket.

Emmanuel Macron csapatai csak épp arról feledkeztek meg, hogy az emberek korántsem egyenlő feltételekkel kerülnek be a munka világába, dolgozzák le az életüket, ahogy a nyugdíj pillanatában sem egyenlőek: egy 3 műszakban dolgozó vasutas, egy 56 éves korában elbocsátott titkárnő vagy egy vállalati felső vezető nyilván nem ugyanolyan feltételekkel „dönthet szabadon” arról, hány éves koráig akarja folytatni a munkát.

Azonban az, hogy a kormány szóba áll az érdekképviselettel, így is előrelépés. A finanszírozási konferenciát is a legnagyobb szakszervezet, a CFDT indítványozta, ennek tesz most eleget a kormány. A csoport egyébként alapvetően támogatja a nyugdíjrendszer egységesítését, azzal viszont nem értenek egyet, ahogy azt Macronék megtervezték.

A szervezet kifogásolja, hogy a kormány 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 éves koruk előtt mennének nyugdíjba – hiába lenne továbbra is 62 év a nyugdíjkorhatár. A miniszterelnök ugyanakkor úgy véli, a jogosultsági év emelése indokolt az esetleges jövőbeni finanszírozási problémák miatt.

A kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások várhatóan az egész hónapban tartani fognak, január 9-től pedig általános sztrájk várható, amelynek részeként a CGT szakszervezet az ország összes kőolajfinomítójának a blokádját meghirdette.

Ezt a terv szerint 96 órán keresztül tartanák fent, egészen január 10-ig, amelynek következtében az ország benzinkútjai valószínűleg kifogynának az üzemanyagból. A gazdasági államtitkár, Agnès Pannier-Runacher kijelentette, hogy a finomítók blokádja illegális, mivel az nem tartozik se a tiltakozáshoz, se a sztrájkhoz való jog alá.

Hozzátette, hogy egy ilyen akció „elfogadhatatlan nyomást” helyezne a francia társadalomra, akiknek „joga van üzemanyaghoz jutni”. A szakszervezet álláspontja ezzel szemben az, hogy amíg a kormány nem enged, addig mindenképp szükséges nagyobb nyomást kifejteniük a sztrájkolóknak.

A terv szerint január 22-én kerül a Miniszteri Tanács elé a nyugdíjreform. Kérdés, hogy addig ki tudnak-e a sztrájkolók fejteni ahhoz elegendő nyomást, hogy mégis meghátrálásra késztessék Macront és a kormányát.

(MTI)