Felállt a Franco-éra utáni Spanyolország történetének első koalíciós kormánya, miután a parlament 167 igen, 165 nem és 18 tartózkodás mellett épp hogy, de igent mondott a Pedro Sánchez vezette szocialista párt (Partido Socialista Obrero Español, PSOE) és a progresszív baloldali Podemos koalíciójára.

Az első, vasárnap tartott, sikertelen bizalmi szavazás után várható volt, hogy pengeélen fog táncolni a baloldali kormánykoalíció sikere: akkor 166 igen, 164 nem és 18 tartózkodás nem volt elég a koalíció létrejöttéhez, mivel abszolút többség, azaz (176 igen szavazat a 350 fős parlamentben) kellett volna Sánchezéknek, míg a keddi második fordulóban már egyszerű többséggel is érvényes volt a voksolás.

Az elképesztően szoros szavazás végeztével az először kormányra kerülő Podemos-frakció soraiból a zúgott a „¡Sí se puede!”, azaz, az „Igen, lehetséges!” rigmus, a párt által használt kampányszlogen.

Sánchez koalíciós tervének végrehajtásához kellett a Köztársasági Baloldal (ERC) közreműködése is: a függetlenségpárti katalánok hosszú tárgyalási folyamat után, múlt heti kongresszusokon határozták el magukat amellett, hogy novemberben mandátumot szerzett parlamenti képviselőik tartózkodással járulnak hozzá a bizalmi szavazás sikeréhez. Cserébe arra kaptak ígéretet a kormánypárttól, hogy az új adminisztráció nyílt párbeszédet kezdeményez a katalán térség jövőjéről. Ugyancsak Sánchezék malmára hajtotta a vizet a baszk EH Bildu frakciójának tartózkodása.

Egyébként a spanyol demokrácia történetében még nem volt soha ennyire nehézkes a kormányalakítás: a PSOE előző vezetője, José Luis Zapatero 2008-ban 11 szavazattal nyert, eddig az ő kormányának támogatása volt a legszűkösebb.

A spanyoloknál nyolc hónapja nincs hagyományos értelemben vett kormány, miután a 2019. április országgyűlési választáson egyik párt sem szerzett abszolút többséget. Így tavasz óta Pedro Sanchez, mint a legerősebb párt jelöltje ügyvivő miniszterelnökként kormányoz.

A korrupciós ügyeibe 2018-ban belebukott Néppártot (Partido Popular, PP) egy bizalmatlansági szavazás után felváltó szocialistáknak az áprilisi győzelem után nem fűlt a foguk a koalíciós kormányhoz, és abban a reményben írtak ki újra választásokat, hogy tovább erősödhetnek, így erősebb pozícióból futhatnak neki a kormányalakításnak. A 2019. novemberi megismételt választásokon azonban nem jött be Sánchezék számítása: a szélsőjobb megerősödése, a baloldal gyengülése mellett alig változott az addigi patthelyzet, így a PSOE kénytelen volt belemenni, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülnie a Podemosszal épp úgy, mint a kisebb pártokkal.

Az új kabinet tervei szerint progresszív személyi jövedelemadót fog bevezetni, felemelik a tőkenyereség-adót, a bankoknak és az energiacégeknek pedig több társasági adót kell majd fizetniük. Ilyen szűk többség mellett értelemszerűen nem lesz azonban könnyű a kormányzás: egyenként kell majd támogatást szereznie a kormánypártoknak minden egyes javaslathoz. Pedro Sánchez várhatóan szerdán teszi le miniszterelnöki esküjét.

(El País)