A nukleáris biztonsági szabályzat jelenleg kifejezetten tiltja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi blokkok engedélyezése előtt hozzájáruljon a munkagödör kiásásához – írja a Népszava. A lapnak azonban arról is tudomása van: a kormány ugyanakkor jelenleg is dolgozik a tilalom feloldásán.
Egyes szakértők szerint ezt csak azért tehetik meg, mert bár az engedélyezés főbb szabályait az Atomtörvény rendezi, a kiadás sorrendjét csak a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Vagyis ez esetben kikerülhető a parlamenti „macera”. Bár az ügyről már tavalyelőtt élénk megbeszélések zajlottak, a Népszava úgy tudja, a magyar kormány csak nemrég kezdeményezte ennek három hónapig tartó hivatalos uniós vizsgálatát.
Csakhogy a rendelet nem véletlenül határozza meg szigorúan a hatósági hozzájárulások sorrendjét: nincs ugyanis biztosíték arra, hogy egy később engedélyezett erőmű pontosan „passzoljon” egy korábban már jóváhagyott gödörbe.
Süli János, a Paks 2 beruházásért felelős tárca nélküli miniszter decemberben még azzal igyekezett tompítani a problémát, hogy a gödörásási papírokat az erőmű létesítési engedélykérelmének benyújtása után három hónappal adnák be az OAH-hoz. A munkagödörre vonatkozó kérelmet a hatóság a létesítési engedélynél jóval rövidebb idő, három hónap alatt bírálhatja el. A miniszter szerint tehát az OAH ennyi ideig párhuzamosan vizsgálhatja – így akár összefésülve – a gödör és a majdan fölé építendő erőmű terveit. Süli szerint ebben támpontul szolgálhatnak a hatóság számára az akkorra szerinte már elkészülő, Paks 2-höz hasonló orosz atomerőművek is .
A Népszavának nyilatkozó szakértők viszont ennek kapcsán felvetik, felmerül-e felelősség vagy akár kártérítés kérdése, ha az OAH egy, a gödörre kiadott engedély után mégse engedélyezi az atomerőművet, vagy ha mégis, akkor az nem követi a gödör körvonalait.
Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója már a Direkt36-nak is elmondta tavaly: már a 2018-as egyeztetések idején hajlott a gödörtervek előzetes vizsgálatára, ám azt is rögzítette:
a létesítési engedély kiadása előtt megszerzett más hozzájárulások alapján a munkálatokat a megrendelő, vagyis a Paks II. Zrt. saját felelősségére és kockázatára kezdheti meg.
A létesítési kérelem teljes ismerete híján viszont a gödör engedélyét nem lehet teljes mértékben az új erőműhöz szabni – tette hozzá. Akkor a főigazgató úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságnak három hónapja van a javaslat véleményezésére. A Népszava úgy tudja, az uniós vizsgálat végül csak tavaly év végén indult el.
A Direkt36 írta meg azt is, hogy a munkálatokat mind inkább siettető beruházó, az orosz állami Roszatom két évvel ezelőtti munkagödör-pályázatának jelentkezői között megtalálta a Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, Szíjj László által jegyzett Duna Aszfaltot is, ám végül a cég árajánlatot nem tett.
Az OAH a Népszavának megerősítette: jelenleg is zajlik a gödörásással kapcsolatos módosítási javaslat uniós vizsgálata. Bár az Atomtörvény szerint a beadott kérelmek párhuzamosan is vizsgálhatók, a kormányrendeletben rögzített Nukleáris Biztonsági Szabályzatok nem teszik lehetővé, hogy a létesítési hozzájárulás kiadása előtt a hatóság engedélyezze a talajmunkákat. A kormány a nukleáris biztonságot szabályozó rendelet módosításával teremtene több kivételt – teszik hozzá. Ilyen a „talajszilárdítást, -kiemelést, vízkizárást célzó munkákra, különösen a résfalazásra”, valamint a „hosszú gyártási idejű berendezések” előállítására kiadott engedély.
Szerintük ezek az általuk előzetesen megvizsgált módosítások nem hatnak kedvezőtlenül a jövőbeni létesítmény nukleáris biztonságára.
Ám egyben azt is rögzítik: a munkálatok ezután is csak az engedélyes saját kockázatára végezhetők, mivel a későbbi jóváhagyások még változhatnak. Igaz, a már kiadottak is módosíthatók. A Paks II. Zrt. jelzése szerint létesítési engedélykérelmüket 2020. június 30-ig adják be – közölte a hatóság.
A nagy sürgetés egyértelműen a Roszatomnak kedvező, míg Magyarország bukhat vele: ha ugyanis utóbb mégis kiderül, hogy korrigálni kell az előzetesen elfogadott tervekhez képest, az jelentősen megdrágíthatja az amúgy is horribilis költségekkel futó, és Magyarországot évtizedekre eladósító beruházást. A Roszatom viszont nem véletlenül sürgeti az építkezés megkezdését: számukra előnyös lenne, ha végre megkezdődne az érdemi munka, erősödne a projekten belüli pozíciójuk is, ha pedig később a magyar fél módosítási javaslatokat tenne, azokat könnyebben félresöpörhetik azzal az indokkal, hogy a munka már folyamatban van.
