Lezárta a nyomozást a rendőrség egy választási csalási ügyben, amelyben 19, a 2018-as országgyűlési választáson nyilvántartásba vett párt élt vissza ugyanannak a választópolgárnak az aláírásával és személyi adataival, miközben ő mindössze két jelöltnek írt alá –írja az Index.

Ezzel lényegében következmények nélkül maradt a csalássorozat, amelyet Pest megye 2. választókerületében követtek el az ajánlóívekkel a tavalyi ajánlásgyűjtés idején.

A nyomozás azt követően indult, hogy a 2018-as választás előtt mint kíváncsi állampolgár, Topits Judit – aki minderről nyilvános Facebook-posztban számolt be szombaton – adatigénylést adott be a szentendrei jegyzőhöz azzal a kérdéssel: hány aláíróíven szerepel az aláírása és az adatai. A szentendrei jegyzőtől azt a választ kapta hogy  21-en(!), annak ellenére, hogy csak két jelöltnek írt alá. Topits Judit ezután választási csalás miatt feljelentette ezeket a kamupártokat.
Az ügyben gyanúsítottként hallgatták meg az érintett pártok hivatalosan megjelölt aláírásgyűjtőit – már ahol a konkrét aláírásgyűjtő egyáltalán beazonosítható volt -, és írásmintát vettek tőlük, éppen úgy, mint a feljelentőtől, akiknek az adataival visszaéltek.

A felkért írásszakértő azt állapította meg, hogy a kérdéses ajánlóíveken szereplő hamis aláírások nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származnak, azaz nem azoktól a kevesektől, akik papír szerint, hivatalosan gyűjtötték egyes kamupártoknak az aláírásokat.

Mindezek alapján a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy

„a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlóíveken szereplő hamis aláírások nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származnak, valamint az eljárás során nem sikerült olyan adatot beszerezni, amely azt bizonyítaná, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy valótlan aláírásokat is tartalmazó aláírásgyűjtő íveket használnak fel, így az eljárás megszüntetésének van helye.”

Topits Judit egyéb furcsaságokat is idéz az eljárást lezáró határozatból: a rendőrség azt írja, hogy némely érintett párt aláírásgyűjtői, akik ívein a hamis aláírások szerepeltek, gyanúsítottként kerültek kihallgatásra, egy részük viszont szimplán nem kívánt vallomást tenni. Megkeresték az érintett pártokat is, amelyek ajánlóívein hamis aláírás szerepelt, és az aláírásgyűjtő személy „nem került beazonosításra”, de a megkeresésekre érdemi választ nem érkezett, így a további aláírásgyűjtő személyek beazonosítása nem járt sikerrel.

A feljelentő közzétette az adatait illegálisan felhasználó jelölőszervezetek listáját is:

• Holek Katalin, Összefogás Párt
• Szabó Zoltán Károly, Iránytű Párt
• Szolnyik Andrea, Hátrányos Helyzetűek Pártja
• Waszlavik Miklós György, Kell az összefogás Párt
• Tóth Mária, Oxigén Párt
• Borsosné Bayer Krisztina, Haza Mindenkié Párt
• Gürtlerné Fodor Krisztina, Elégedett Magyarországért Mozgalom
• Duka Renáta Regina, Szegényekért Párt
• Szécsi Magdolna, Magyarországi Cigánypárt
• Mellákné Tóth Éva, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
• Farkas Éva, Elégedetlenek Pártja
• Floriska Zoltán, Hajrá Magyarország! Párt
• Erdős Csaba, Haladó Magyarországért Párt
• Felián István, Közös Nevező, 2018
• Dima Beáta, Rend és Elszámoltatás Párt
• Pásztor Dániel, NET Párt
• Bossányi Lajos Istvánné, Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja
• Stollár Károly, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
• Kiss Balázs, Értünk Értetek – A Hiteles Párt

A Topits Judit által elmesélt történet messze nem önmagában álló sztori: áprilisban Gulyás Márton filmje mutatta be részletesen egy bizniszpárthálózat szervezett működtetését, a Rablópártok bemutatása után azonban nem indult semmilyen hivatalos vizsgálat a kamupártbiznisz feltárására.

Mint arról korábban írtunk, a 2018-as országgyűlési választás után tizenhatból mindössze három olyan párt térítette vissza az állami kampánytámogatást, amely nem érte el az egy százalékot a választáson. A tizenhárom adós párt által felhalmozott hiány pedig mintegy 2,5 milliárd forintra rúg.

Emlékezetes, hogy a Fidesz-KDNP kormány ideális körülményeket teremtett a kamupártok burjánzásához: 2012 őszén az ajánlószelvényeket felváltották az ajánlóívek, emellett új kampányfinanszírozási rendszert is kreáltak, mégpedig olyat, amely igen nagylelkű támogatásokat juttat a pártoknak (150-től 600 millió forintig terjedő támogatást kaphattak egyéni jelöltjeik számától függően a pártok). Ezenkívül legálissá vált a többes jelölés intézménye, ami azt jelentette, hogy egy választópolgár minden további nélkül támogathat akárhány pártot támogathat aláírásával, így a csalóknak egyebet sem kell tenniük, mint átmásolni egymás ajánlóíveiről az adatokat és odahamisítani az aláírást. Az egy jelölt indulásához szükséges 750 ajánlószelvény helyett a továbbiakban csak 500 aláírásra volt szükség, ráadásul a listaállítás feltételei – például a területi lista intézményének eltörlésével – is sokkal könnyebbé váltak.

(Index)