Megölték pénteken Kasszem Szulejmanit, az Iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű katonai alakulatának vezetőjét, írja az Al Jazeera. Szulejmanit a bagdadi Nemzetközi Repülőtéren gyilkolták meg, az őt szállító kocsiba rakétákat lőttek; a merényletet a Fehér Ház és az amerikai védelmi minisztérium is magára vállalta.
A Szulejmani vezette Kudsz merényletekkel, terroristák pénzelésével, valamint kiképzéssel és toborzással is foglalkozik, a szervezet aktívan segíti Szíria kormányát a felkelők ellen a polgárháború dúlta országban. Szulejmani halálának hírére háromnapos gyászidőszakot hirdettek ki Iránban.
„Szulejmani nevét a nemzeti büszkeséggel azonosítják Iránban, attól függetlenül, milyen a megítélése az országon kívül”
-írja a hírügynökség egyik iráni riportere, Dorsza Dzsabbari.
Dorsa Jabbari reporting from Tehran: there is shock and anger … His (Suleimani) name is synonymous to Iranian national pride, no matter how he has been labelled outside of the country @DorsaJabbari #Iran
— Zeina Khodr (@ZeinakhodrAljaz) January 3, 2020
Teherán külügyminisztere, Dzsavad Zaríf a következőképpen reagált a hírre:
„Az Egyesült Államok terrorizmusa, Szulejmani targetálása és kivégzése – aki az ISIS, az al-Kaida, az an-Nuszra ellen a lehető leghatásosabban lépett fel – rendkívül veszélyes, és könnyelmű feszültségkeltés.
Az Államok felelősséget kell vállaljon gazságaiért.”
The US’ act of international terrorism, targeting & assassinating General Soleimani—THE most effective force fighting Daesh (ISIS), Al Nusrah, Al Qaeda et al—is extremely dangerous & a foolish escalation.
The US bears responsibility for all consequences of its rogue adventurism.
— Javad Zarif (@JZarif) January 3, 2020
Chris Murphy amerikai demokrata szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja pedig arról tweetelt ma, hogy nem az a kérdés, Szulejmani Amerika ellensége volt-e – hanem az, hogy most tényleg meggyilkolták Irán második legbefolyásosabb emberét, ezzel vállalva, hogy háborút robbanthatnak ki?
Soleimani was an enemy of the United States. That’s not a question.
The question is this – as reports suggest, did America just assassinate, without any congressional authorization, the second most powerful person in Iran, knowingly setting off a potential massive regional war?
— Chris Murphy (@ChrisMurphyCT) January 3, 2020
Egy másik Al Jazeera riporter, Osama Bin Javaid azt nyilatkozta: az merénylet az egész közép-keleti politikában fordulópontot jelenthet, fokozódhat a feszültség az USA ellen. A gyilkosság azt követően történt, hogy szilveszter éjjel támadás érte a bagdadi amerikai nagykövetséget.
Viszonylag szerény hangzású rangja ellenére Szulejmani csöppet sem jelentéktelen figura az iráni síita rezsimen belül, informálisan őt tartják a közel-keleti régiós politika „alkirályának”, vagyis az állam csúcsán álló Ali Hámenei ajatollah után a második legbefolyásosabb embernek.
Szulejmani a régióban Teheránhoz hű fegyveres milíciák egész hálózatát építette ki az elmúlt évtizedekben, és ezzel kiterjesztette az iráni befolyást Libanonban, Szíriában, Irakban és több másik arab országban is. Az elmúlt néhány évben – tavaly év végén kiszivárgott iráni titkosszolgálati dokumentumok tanúsága szerint – Teherán gyakorlatilag totálisan átvette az USA 2003-as katonai beavatkozása után felállt iraki kormányzat és közigazgatás fölötti ellenőrzést.
Az ősszel kirobban iraki tüntetések többek közt az iráni befolyás ellen is szót emeltek, sőt, több jel utal arra is, hogy a Forradalmi Gárda „tanácsokat” adott a bagdadi kormánynak a tüntetések elfojtásához. Szulejmani az elmúlt hetekben többször is részt vett például a vezető iraki politikusok tanácskozásain.
Ahogy arra a fent már idézett Chris Murphy szenátor is rámutatott, kongresszusi határozat nélkül nem igazán biztos, hogy a Donald Trump által elrendelt dróntámadás Szulejmani ellen kiállja a törvényesség próbáját. Sőt, valószínűleg a nemzetközi jogot is lábbal tiporja. Hillary Mann Leverett, volt Fehér Házi biztonságpolitikai szakértő az Al Jazeerának nyilatkozva elmondta, az iráni vezető meggyilkolása olyan, mintha Irán merényletet követett volna el az USA védelmi miniszterét meggyilkolva.
Az USA és Irán viszonya az 1979-es iráni forradalom óta folyamatosan romlik, az Obama-érában megkezdett enyhülést pedig Trump fordította vissza radikálisan, kihátrálva az iráni atomalku mögül is. Trump látványosan jó viszonyt ápol Teherán legfőbb régiós riválisával, Szaúd-Arábia szunnita gyökerű, szintén iszlamista autokráciájával.
Az USA, Izrael és Szaúd-Arábia által alkotott régiós szövetségi rendszer hosszú ideje ún. proxy-háborúkat, közvetítőkön keresztüli konfliktusokat is folytat egymással, így történt ez az iraki megszállás után, a szíriai polgárháború során, de a jelenleg is tartó jemeni polgárháború során is.
A nemzetközi elemzők közt szinte egyöntetű a vélemény, miszerint a mostani gesztus az USA és Irán közötti konfliktus további eszkalációjához vezethet. Az idei amerikai elnökválasztás demokrata vezető aspiránsai – Joe Biden, Bernie Sanders és Elizabeth Warren – egyhangúlag ítélték el a Trump-adminisztráció felelőtlen háborús politikáját.
A tavalyi év nem volt mentes kvázi-erőszakos villongásoktól, az iráni flotta többször is lezárta a közel-keleti olaj szállítása szempontjából létfontosságú Hormuzi-szorost, több nyugati hajót is lefoglalva.
