Több mint megduplázódott az elmúlt tíz évben a vízhez köthető erőszakos cselekmények száma a kaliforniai Pacific Institute (Csendes-óceáni Intézet) adatai szerint. A cég a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan építi adatbázisát, ők gyűjtötték össze az elmúlt tíz évben történt eseteket is a szíriai polgárháborúban a vízhálózatokra mért csapásoktól kezdve egészen az Indiában az utóbbi időben egyre gyakoribb vízforrások feletti vitákig.

„Mivel a víz egy kritikus fontosságú erőforrás, ahogy a mennyisége egyre szűkösebbé válik, az emberek  mindent megtesznek, hogy kielégítsék alapvető szükségleteiket”

– mondta Peter Gleick, a Pacific Institute alapító elnöke, a vízügyi kérdések vezető szakértője.

A vízhez köthető erőszak növekvő tendenciája jól szemlélteti a rendelkezésre álló édesvízmennyiség csökkenése miatti feszültséget, amit a népességnövekedés, az erőforrások rossz kezelése és a klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási események tovább fokoznak. Ebben az évtizedben különösen sok olyan esemény történt, ami során a víz kérdésén éleződött ki egy-egy konfliktus vagy épp a vizet használták nyomásgyakorlásra – illusztris példa egy 2019. júniusban az ukrajnai Horlivka mellett történt vízvezetéket érő bombázás, ami hárommillió ember vízellátását szüntette meg; egy indiai farmerek között történő lövöldözés 2017 júniusából, ami a rendelkezésre álló víz felett és az aszállyal sújtott területükön felmerülő egyéb problémák miatt történt, valamint egy vízszállító tartályhajókonvojt ért fegyveres támadás 2012-ben az indonéziai Nyugat-Pápuában. A szíriai Aleppóban szintén 2012-ben az egyik támadás kifejezetten az egyik vízvezetéket célozta és három millió ember vízellátását szüntette meg, de például az Iszlám Állam is mérgezett vízforrásokat 2014-ben.

A vízhez köthető erőszak megnövekedett mennyiségét persze az is okozhatná, hogy most már könnyebben feljegyezhetőek az ilyen esetek az internet miatt, azonban Gleick szerint nem ez a helyzet. 2000 és 2010 között például bár az információkhoz való hozzáférés könnyebb lett, mégis alacsony csökkenés volt megfigyelhető.

„Nyilvánvaló a bizonyíték arra, hogy növekszik az ivóvíz körüli erőszak, mind a vízforrásokhoz való hozzáférést, mind a lakossági vízhálózatokat érő támadásokat illetően”

– nyilatkozta.

A polgári vízkészletek támadása a nemzetközi jog megsértése, ám ritkán történik bármely vezető ellen kifejezetten erre irányuló vádemelés. A kevés példa egyike a korábbi szudáni uralkodó Omar al-Bashir elleni per, akit azzal vádoltak, hogy néhány a csapatai által támadott faluban megmérgeztette a kutakat és a vízforrásokat.

A World Resources Institute (Világerőforrás-intézet) augusztusban kijelentette, hogy 17 országban összesen a világ lakosságának mintegy egynegyedének rendkívül veszélyeztetett a vízellátása.

Ezek közül 12 a Közel-Keleten található, Katar volt a legfenyegetettebb, ezt követte Izrael, Libanon, Irán és Jordánia. Az édesvíz szűkössége azt is eredményezte, hogy egyre elterjedtebbé vált, hogy az egymással harcoló erők felfegyverzik a vízforrásokat.

„Nagyon sok támadás történt az elmúlt években Jemenben, de Szíriában és Irakban is, ahol egyértelmű, hogy civil vízhálózatokat is támadtak, és ezzel megsértették a nemzetközi jogot.”

(Guardian)